Hasznos, ha egy információbróker vagy a szakma után érdeklődő hallgató – illetve egy lehetséges alkalmazó – felteszi a címben szereplő kérdést. Elsőként tekintsünk néhány különbségre: a legnagyobb különbség a tájékoztatópultnál dolgozó referensz könyvtáros és az irodában tevékenykedő információbróker között az, ahogyan a kérdést kapják. Kész referenszkérdés ritkán fogalmazódik meg egy nap alatt az információbróker esetében. Másik különbség, hogy a bróker ügyfele nyers információn túl gyakran elvárja annak kifejtését is. Elemzést is megkíván. Az információbróker által készített jelentés nagyon hasonlít a piackutatási anyaghoz. Nemcsak a választ mondja el, hanem elmagyarázza, hogy az mit jelent, és hogyan befolyásolja ez az ügyfél dolgait.

A belső infobrókerség előnyei

• Léte nem függ szorosan munkája pénzügyi sikerétől.
• Élvezi az alkalmazotti státusz biztonságát: a munkaadó helyet, infrastruktúrát, képzési lehetőséget, havi fizetést, szabadságot és egyéb juttatásokat biztosít. (Nincs szükség induló tőkére.)
• A munkaadó gondoskodik a munkáról (így kisebb szüksége van a pr- és marketing-ismeretekre).
• Csak saját munkájáért felel: általában nincsenek alvállalkozók.
• Nem kell saját biztosításáról, engedélyekről, szerzői jogi kötelmekről, ügyvédről, könyvelőről külön gondoskodnia.
• Szociális környezetben dolgozik, együtt munkatársaival.
• Kötött munkaidő.

A függetlenség előnyei

• Nem feltétel a diploma (bár nem is haszontalan). A legfontosabb elvárás az információ megszerzésének ösztöne, gyakorlat az idegen szakemberekkel való telefoninterjú-készítésben, nyers információ szűrése és megfelelő információ-prezentálás.
• Munka közbeni tanulás. A mentorálás eredményes tacit információ-átadást tesz lehetővé (a tudásmenedzsment perszonalizáció válfaja).
• Maga a munka jelenti a legfőbb szakmai fejlődést.
• Szabadabb időbeosztás
• A „saját üzlet” okán nagyobb felelősséget kíván
• Nagyobb bevétel (a használók hozzáállása nagyobb bevételt tesz lehetővé).
• Nincs bürokrácia, sefüle-sefarka értekezletek, nincs főnök és bizottság, akiknek kegyeit kellene keresni.
• Nagyobb kihívás.
• Kreatív munka (ritkán van ismét ugyanolyan feladat).
• Rugalmas munkaidő

A fentiek rámutatnak, hogy a kétféle szervezeti formában az információs szakemberek különböző kihívásokkal szembesülnek és különböző kultúrák a megfelelőek számukra. Az is feltűnő, hogy viszonylag kevés az egyezőség a két körülmény között. Ám ez nem mindenhol van így. Magasabb individualizmus indexszel és bizonytalanságot jobban tűrő kultúrákban nagyobb lehet az átjárás.

E gondolatok a frissen megjelent Információból üzleti érték - Az információbróker környezete és munkája c. könyvben olvashatók, éppen úgy, mint a Hogyan válasszunk információbróker c. írás. A Magyar Információbrókerek Egyesülete által kiadott könyv jelentős részben korábban már megjelent cikkeket, előadásokat tartalmaz - aktualizált, frissített formában, áttekinthető szerkezetben. Ugyanakkor új anyagok is olvashatók benne például adatbányászatról, információbróker-marketingről, tudásmenedzsmentről. Ügynökségi, nagy- és kisvállalati gyakorlat (Magyar Telekom, Infodok, Napi Online, Zöld Újság, Richter Rt. stb.) egyaránt képviselteti magát
benne. Külföldi kitekintésként osztrák, Egyesült Államokbeli, svéd és horvát szerzők munkái is olvashatók a kötetben. A kiadvány számos egyetemen tankönyvként, segédkönyvként is használatos.