Yunnus mondott már nagy nyilvánosság előtt ilyen témájú beszédet, mégpedig a májusi tuniszi informatikai ENSZ-csúcson, amikor éppen az ITU-tól vette át a „World Information Society” díjat. Akkor a még csak leendő Nobel-békedíjas arról beszélt, hogy az informatikai és távközlési cégeknek együtt kellene működniük a kormányokkal annak érdekében, hogy ezeken a területeken munkalehetőségeket és így jövedelemszerzési lehetőséget biztosítsanak a szegények számára. Ehhez szerinte új típusú üzleti modellekre van szükség a vállalatok részéről, mert egyébként az ágazat igen hatékony eszközöket nyújthat az emberek, és különösen a nők felemelésére a szegénysorból. Ucumi Josio, az ENSZ Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) főtitkára elmondta, hogy az idei konferencia fő témája a digitális erőforrások megosztásának koncepciója lesz, amely elősegítheti a globális tudás, a kultúra, és az oktatási eredmények elérhetővé tételét világszerte a fejlődő régiókban. Ucumi szerint Dr. Yunus konkrét gyakorlati tapasztalatokról tud beszámolni ezen a téren.

Muhammad Yunus, az idei Nobel-békedíjas 1976-ban alapította hazájában, Bangladesben a Grameen Bankot, amely elsősorban szegény emberek vállalkozásaihoz nyújtott mikrohitelekre specializálódott. Az elmúlt harminc évben a Grameen Bank 5,1 milliárd dollárnyi filléres hitelt utalt ki 5,3 millió igénylőnek. A vállalkozás sikere világszerte példát mutatott, és úgy a fejlődő világban, mint a fejlett ipari országokban hasonló elven működő pénzintézetek jöttek létre. A bank mikrohitelek mellett lakhatási és öntözési támogatásokat is nyújt, a szegények segítése mellett pedig sokat tett a bangladesi társadalomban elnyomott nők felemelkedéséért is, amit az is jól mutat, hogy hiteleik 96 százalékát asszonyok kapták.