Az említett gyártókon, illetve hazai képviseleteiken túl – azok partnereiként vagy saját fejlesztéssel kirukkolva, esetleg nem piacvezető, csak felfelé törekvő gyártót képviselve – is sokan foglalkoznak teljes körű vagy részleges BI-bevezetéssel. Ilyen többek között az adattárház-megoldásokat megvalósító Eastron vagy független szállítóként – a teljes BI-palettát felvonultató Business Objects és a kiemelten az analitikai képességekben erős SAS termékeivel egyaránt piacon lévő – IQSYS. De a MicroStrategy- és MIS-palettával jelen lévő BiXpert, a Cognos-termékskálát kínáló IBCnet Magyarország vagy a Business Objects-disztribútor Processorg Software 82 Kft. is jól ismert a BI-projekten már átesettek vagy annak különböző válfajai után érdeklődők körében. És ez csak néhány az évek óta ezen a piacon lévő, több sikeres projektet maguk mögött tudó szereplők közül.

Homogén kínálat, folyamatos növekedés

Ugyanakkor kevés köztük a kizárólag üzleti intelligenciára és azon belül is egyetlen gyártó termékkínálatára „szakosodott” s ezzel évről évre növekvő bevételt elérő vállalkozás. Ám a SAS Magyarország ezek közül való. A minden évben két számjegyű növekedést produkáló hazai irodának 2005-ben is nőtt partnereivel közösen elért teljesítménye. Az iparági megoldások közül, a korábbiakhoz hasonlóan, 10 százalékos növekedéssel a banki megoldások vezetnek, a kiskereskedelmi terület 20, az oktatási 16, a biztosítási 12, a kormányzati pedig 11 százalékkal nőtt. A horizontális, iparágakon átnyúló üzleti megoldások értékesítése nemzetközi szinten – a vállalati teljesítménymenedzsmentben, a HR-ben, a marketingautomatizálásban és a kockázatkezelésben elért bővülésnek köszönhetően – 2004-hez képest 24 százalékkal emelkedett.

Ahol már kipróbálták

Sem az üzleti intelligencia alkalmazásának mozgatórugói, sem felhasználási területei nem térnek el lényegesen hazánkban és a nagyvilágban. A feszített versenyt generáló piacok szereplői, elsősorban a pénzintézetek és a telekommunikációs cégek mellett potenciális felhasználók a kereskedelmi láncok, az államigazgatási szervek, az állami cégek és intézmények is. Utóbbiak idehaza nehezebben mozdulnak, de akadnak biztató jelek. A Tesco Globál Áruházak Zrt. menedzsmentjének értékesítésiriport-készítéshez éppen a DSS Consulting épít ki egy Business Object adattár alapú jelentéskészítő alkalmazást, míg az állami intézményekben a SAS vetette meg a lábát. Például a MÁV Rt.-nél meglévő SAS-alapokon stratégiai megfontolásból egyedi igények szerinti fejlesztésekkel indulnak projektek. A teherszállítás és a forgalom riportmenedzsmentje eddig is SAS-alapokon nyugodott, de az információk kinyerésére korábban készült egyedi fejlesztések helyett a jövőben egységes platformként a SAS 9 BI-szolgáltatásaira kívánnak építeni.

Janurik Zoltán, a SAS BI-szakértője úgy látja, hogy – a riportkészítésen túl annak szerveződésére, előállására, sőt a hozzáférések mikéntjére is gondolva – mind többen választanak igényeik komplex lefedésére eszközt vagy megoldást. „A pénzintézetek vállalati szintű igényeinek kiszolgálására a SAS-platform korszerű, meggyőző megoldást kínál, s ezt számos sikeres pilotprojekt is igazolja. Az elektronizálás, az integráció, kiemelten a BI-alkalmazás irányába nehezen mozduló államigazgatásnál, illetve az állami vállalatoknál, ahogy a MÁV példája is mutatja, vannak bátorító jelek.”
Ám amíg az államigazgatás esetében a külföldi példák alapján a teljesítménymenedzsment (vagyis a pénzköltés hatékonysága) és az adatminőség iránti igény már üzletet jelent, Magyarországon ilyen irányú komoly elmozdulásról még nem beszélhetünk. Sok esetben a minőségi és valós adatok, illetve az ezeket generáló tranzakciós rendszerek hiánya, a politika „jóvoltából” az átlátható működéstől való idegenkedés és a kormányváltáskor szinte törvényszerű „pincétől a padlásig” történő átalakítások jelenthetnek a BI-projektek előtt nehezen leküzdhető akadályt.

Tevékenységfüggő is...

Minden szegmenst más hajt a BI alkalmazásának irányába. A pénzügyi szolgáltatókat a Basel II követelményei, az adatintegráció igénye, az ügyfél-intelligencia, az egységes ügyfélkép kialakítása és a pénzmosás elleni küzdelem, a biztosítókat pedig a szabályozási megfelelőség, a csalásfelderítés, a fizetőképesség és a megfelelő árazás igénye szorítja az üzletiintelligencia-eszközök, -megoldások kiépítésére. Míg a telekommunikációs vállalkozásokat az ügyféladat-integráció és -elemzés (például a lemorzsolódás megelőzésének céljából), illetve a csalásfelderítés igénye inspirálja.

Janurik Zoltán szerint a SAS és partnerei tapasztalata alapján a bankoknál a kötelező jelentéskészítés is kiemelt szerepet játszik. SAS-partnerként az IQSYS készített erre sok nagy hazai bank által is használt célalkalmazást. Más esetekben a korábban megépített adattárház üzleti kiaknázásán van a hangsúly. Több pénzintézetnél megfigyelhető – mintegy követve a Gartner által is jelzett és a gyártók portfóliójában is tapasztalható BI-trendet –, hogy az adattárház által nyújtott lehetőségek központban való kihasználásán túl a vezetés stratégiai célként fogalmazza meg az adatvagyon minél szélesebb körű, többek között a fiókokban történő felhasználásának igényét. Ha egy ügyfél telefonon vagy más úton kapcsolatba kerül a bankkal, az adattárházhoz saját preferenciái szintjén hozzáférő alkalmazott minden releváns információt – az ügyfélértéket is beleértve – megjeleníthet a képernyőn, és a szokványos ügyfélkiszolgáláson túl célzott ajánlatokat tehet, vagy elterelheti az ügyfelet a bank számára kedvezőtlen üzletektől. Ennek felismerése egyrészt a korábbi struktúra átgondolására késztette a pénzintézeteket, másrészt az adattárház üzleti kiaknázása elindulhatott egy korábban nem preferált, de a hatékonyság és ügyfélközpontúság szempontjából mindenképpen pozitív változással kecsegtető irányba.

...meg nem is

A fejlett országokban kurrens BI-terület, a teljesítménymenedzsment iránt a versenyhelyzetben lévő vállalatok körében már idehaza is tapasztalható érdeklődés. Alkalmazásával a szervezet, az intézmény működésére vonatkozó, jól definiált kulcsmutatók alakulását figyelve folyamatosan nyomon követhető a teljesítmény, a működés mikéntje, a tervekhez viszonyított teljesítés. Felkutatható a bajok forrása is, így a teljesítménymenedzsment a döntéstámogató rendszer csúcsán helyet foglaló, gyakorlatilag a teljesítményre befolyással lévő minden területtel kapcsolatot tartó stratégiai „fegyverként” működtethető. Mivel egyfajta szemléletváltást is igénylő kialakítása a köz- és államigazgatásban számos érdeket sérthet, ott nehezebben talál utat magának, de a javulás irányát is kijelölő komplex elemzések csábereje áttörheti a gátakat.
Általánosítva, a jelentős ügyfélkörrel és/vagy sok, változatos termékkel, szolgáltatással piacon lévő cégeknél vetődik fel először például az ügyfélmenedzsment igénye, de gyakori a pénzügyi, a költség- és kontrollingoldali indíttatás is. Az említett esetekben egy-egy konkrét területről elindulva – de a stratégia alapján a fejlődés irányát is látva – később növi ki magát vállalati szintűvé a valamely üzleti terület igényeire alapozott adattárház.

BI-projektsajátosságok

Ahány adattárház alapú döntéstámogatási rendszer, annyi egyedi projekt – mondja Janurik. Az eszközkészlettel és célalkalmazásokkal is támogatható megoldások mindegyikét a cégre szabott, például az adatokat a vállalat elvárásainak megfelelő jelentések megszületéséhez igazodóan kell összekapcsolni. Kialakításuk aszerint is különbözhet, hogy cégen belüli csapat, a szállító vagy partnerének tanácsadói végzik-e a testre szabást. Jó esetben – a szakértelem ötvözése érdekében – mindkét oldal szakemberei jelen vannak, ami a tanulási folyamat segítése és az üzlet igényei szerinti rendszerkialakítás miatt egyaránt fontos. A külső szakértők gyakran az üzemeltetésben is részt vesznek.
Az üzemeltetés a BI-projektek komoly próbatétele, gyakori buktatója, de Janurik Zoltán úgy látja, hogy ma már ennek megoldására is mutatkoznak törekvések mindkét oldalról. A SAS által ajánlott cégen belüli kompetenciaközpontok létrehozására elsősorban a nagy cégek nyitottak, náluk a legsürgetőbb az igény az üzleti intelligenciával kapcsolatba kerülő emberi erőforrások tevékenységének összehangolására. A híd szerepét (például az informatika és az üzleti oldal között) betöltő, a kialakított megoldás felett „őrködő” szervezet vagy csapat az üzemeltetés és a hagyományos help-desk mellett kiemelten a növekvő számú felhasználónak hivatott segíteni az adatok közötti keresésben, az adatvagyonnal való gazdálkodás mikéntjében. Itt is a bankok járnak élen, Magyarországon többek között a CIB és az MKB tette magáévá a kompetenciaközpont gondolatát.

Optimizmus fenntartásokkal

„Jó hatással van a BI hazai terjedésére a főként a versenyhelyzetben lévő cégeknél tapasztalt, de az államiaknál is egyre gyakoribb, a rövid távú tervezés helyett a stratégia irányába mutató szemléletváltás” – mondja tapasztalataik alapján Janurik. Ha pedig ez így van – mivel a termékkínálatot tekintve gyakorlatilag minden BI-piacvezető képviselteti magát, s jó néhány projekt tapasztalatával a hátuk mögött mára a szállítók tanácsadói is gyakorlottabban, az üzleti oldal megértését segítő tudást magukba szívva, tettre készen néznek az újabb kihívások elé –, elvileg semmi akadálya, hogy hazánkban is érvényesüljenek a piacelemzők által jelzett trendek. Ám egyfelől a fúziók, akvizíciók utáni állapotok ismeretének hiányában, másfelől tudva a „kiskapuk országában” az átlátható működéstől való zsigeri idegenkedést, az óvatos derűlátásnál messzebbre azért nem merészkednénk.