Jó lesz-e útdíjat szedni a budapesti belvárosban?

forrás Prim Online, 2006. december 7. 18:04
Forgalomszabályozás és urbanizáció címmel rendezett az IBM Magyarország szakmai beszélgetést. Az eseményen ismertették azokat a tapasztalatokat, amelyeket az IBM a Stockholm belvárosában bevezetett díjfizetési rendszer kiépítésével és üzemeltetésével szerzett. A fórum jó alkalmat biztosított arra, hogy a témában érdekeltek   beszélgessenek, véleményt cseréljenek vagy vitatkozzanak a felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.


Abban teljes egyetértés van a hazai közlekedési szakemberek és közlekedéspolitikusok között, hogy a jelenlegi zsúfoltságot meg kell szüntetni Budapesten, amihez azonban számos, néha szögesen szemben álló érdeket kell figyelembe venni. Egyes vélemények szerint a forgalom gyorsítása és a tömegközlekedés fejlesztése hozhat enyhülést. Mások viszont úgy vélik, hogy más nagyvárosokhoz hasonlóan útdíjat kell szedni azoktól az autósoktól, akik a város legbelső részére behajtanak.

Az elmúlt 15 évben 9,5 százalékkal csökkent Budapest lakossága elsősorban az agglomeráció településeire való kiköltözés miatt. Ez drasztikusan megnövelte a kimenő és bejövő forgalmat. A gépkocsik száma is egyre csak emelkedett, s mára elérte a 360 darabot ezer lakosra vetítve. S bár a tömegközlekedés naponta 3,5 millió utast szállít, az utasok száma fokozatosan csökken, s a tömegközlekedés aránya a teljes városi forgalmon belül 60 százalék alá került. A főútvonalakon kialakuló dugókat elkerülni igyekvő járművek miatt a mellékutcákban megnőtt a forgalom és a baleseti kockázat. Ma a fővárosban 51 ezer közterületi parkolóhelyet tartanak nyilván, amelynek 20 százalékát (!) mozgássérült-igazolvánnyal veszik igénybe. A főváros 4500 P+R parkolóhelyet alakított ki, de ezeknek csak a tizedét őrzik. A parkolási rendszer is átalakításra vár, hogy az onnan befolyó pénzek jól láthatóan visszajussanak a közterületi fejlesztésekbe - vázolta az alaphelyzetet Pásti Imre, a Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya Forgalomtechnikai alosztályának vezetője.