A félvezetők és nyomtatott áramkörök története a pontról pontra történő kézi forrasztásból nőtt ki. A nyomtatott áramkörök ennél átláthatóbb, és főként gyorsabban legyártható berendezéseket tettek lehetővé. A megoldás megszületése óta az egyre vékonyabbá válás lehetőségét keresi a félvezetőkkel együtt.

A Linz mellett megnyitott üzem speciális technológiája is ezt a célt szolgálja. A rendkívül kis áramokkal dolgozó félvezetőket gyakorlatilag a hordozófelületre spriccelik, így kialakítva a nyomtatott áramköröket. A nevében is a nanotechnológiára utaló Nanoident egy évben könnyedén előállít 40 ezer négyzetméter chipet. A számok önmagukért beszélnek. A 40 ezer négyzetméternyi chip az eddigi legmodernebbnek tartott technológiával 1,3 milliárd dollárba kerülne, és 5000 alkalmazott szerződtetését kívánná meg. A Nanoident mindezt 10 millió dollárból és 50 dolgozó foglalkoztatásából kihozza.

 A megoldás felhasználási területei egyelőre még beláthatatlanok. A technológia rendkívül olcsó ugyan, de egyelőre nem számítógép-processzorokhoz szánják, termékeik 10 év után elkezdenek lebomlani. Ezen talán változtat a jövőben a cég, de addig is rengeteg érdekes lehetőséget kínálnak a tervezőknek. Képesek lennének akár 10 nanométer alatti csíkszélességű processzorokat gyártani, és félvezetőik ugyan lassabbak a hagyományos egységeknél, de akár egyetlen 1,5 méterszer 1,5 méteres chip megalkotására is képesek igény esetén.