2007. szeptember 10-11-én első ízben rendezik meg a Veszélyhelyzeti kommunikáció című konferenciát a Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának szervezésében, az NHH védnökségével. A téma egyre növekvő fontosságát az elmúlt években Magyarországon és a világ más országaiban bekövetkezett természeti, technológia, biológiai eredetű katasztrófák, veszélyhelyzetek és terrorista támadások indokolják. A két nap során a mintegy száztíz résztvevő egy plenáris ülésen (5 előadás), öt szekcióban (31 előadás), egy kerekasztal-megbeszélésen és egy külön fórumon (Tetra) kísérheti figyelemmel a konferencia eseményeit.
A Csókány Péter, az NHH biztonsági igazgatója elnöklésével megtartott plenáris ülésen elhangzott, hogy a BMF hagyományt kíván teremteni és minden évben szeretné megrendezni a konferenciát. A rendezéssel olyan fórumot kívánnak létrehozni, ami lehetőséget biztosít a katasztrófa- és veszélyhelyzetek kezeléséhez szükséges távközlési, informatikai, médiatechnológiai feladatok, valamint a kapcsolódó nemzetközi és magyar szabályozási kérdések, valamint a kormányzati feladatok felvetésére, és az egyes területeken érintett szakemberek eszmecseréjére. Kiderült, a konferencia szervezőinek és támogatóinak nem titkolt szándéka, hogy felhívja a közvélemény, az érintett szervezetek, valamint szakemberek figyelmét a téma rendkívüli aktualitására, és e területen a jelenlegi magyar valóságra.
Kovács Oszkár (GKM) az elektronikus hírközlés európai keretszabályozási súlypontjairól tartott előadásában megemlítette, hogy a közúti forgalomban megvalósítandó automatikus segélykérő szolgáltatással kapcsolatos kutatást épp most zárja le az EU. A gépjárműbe épített berendezéssel baleset vagy egyéb probléma estén automatikus segélyhívás-generálást hivatalosan először, ez év végétől Finnországban vezetik be. Az egységes EU-s bevezetésről egyetértési nyilatkozatot írnak alá, ennek jelenleg már 61 aláírójáról lehet tudni.
Sándor Csaba (MeH EKK Védelemszervezési Iroda) az Európai Kritikus Infrastruktúra Védelmi Programot (EPCIP) és annak tükrében a hazai elektronikus hírközlést mutatta be.
Solymos Péter (Magyar Telekom) bemutatta a T-Com hálózatát, külön kitérve a tartalékolt, védett rendszerek, kerülőutak kialakítására, a forgalomtorlódásra, forgalomirányításra, a segélyhívók (104,105, 107, 112) irányításában betöltött szerepre. Hangsúlyozottan mutatta be a hálózatfelügyeletet, annak szerepét, lehetőségeit vészhelyzet esetén.
Jusztin Tamás (GTS Datanet) prezentációjában áttekintette az alternatív távközlési szolgáltatók nézőpontjából a veszélyhelyzeti kommunikáció szabályozási környezetének anomáliáit. Foglalkozott az ágazati minisztérium e téren végzendő teendőit kijelölő, valamint a veszélyhelyzeti kommunikáció terén fealadattípusokat meghatározó, 2004. évi rendeletekkel. Ezekből levezetve megállapította, a teendőket illetően eddig senki sem kereste meg a az alternatívokat, sem a hatóság, sem a kormányzat részéről. Az alternatívok nem tudnak a veszélyhelyzeti kommunikáció adatszolgáltatási rendszeréről. Nem tájékoztatták őket, ki és hogyan biztosítja a szükséges pénzeszközöket. A GTS Datanet eddig nem kapott konkrét feladatmeghatározást, illetve olyan iránymutatást, mit hogyan kell szolgáltatónak megvalósítania a veszélyhelyzeti kommunikáció terén. Továbbá: a helyi hurokátengedés, a nagyker/kisker szolgáltatások, a közvetítőválasztás kapcsán a veszélyhelyzeti szerepkörök szerintük tisztázatlanok.
A konferencia első napján a következő négy szekcióban folyt a munka: veszélyhelyzeti kommunikációs hálózatok; lakossági riasztás-segélykérés-tájékoztatás; szervezeti szintű kommunikációs megoldások; működésfolytonosság-adatvédelem.