Az Internet Hungary konferencián a miniszter kifejtette: a több mint félmilliárd forintot olyan programokra fordítják, amelyeket civil szervezetek kezdeményeznek.

A most 255 millió forint plusz 255 millió forint értékű program állami és magánfinanszírozással működik: amennyi készpénzt, illetve amekkora értékű szolgáltatást ajánlanak fel a piaci szereplők, annyi pénzt ad az állam.

Az állami rész 255 millió forintjára magyar civil szervezetek pályázhatnak, míg a magánszféra 255 millió forint értékű felajánlását a program népszerűsítésére fordítják a piaci szereplők. A programhoz továbbra is várnak a magánszférából felajánlásokat. A minisztérium arra számít, hogy jövőre mintegy 300 millió forint állami pénzre pályázhatnak a civil szervezetek. A tárca a jövő évi tervezett költségvetésében már elkülönítette ezt az összeget.

A programot jelenleg 20 cég támogatja, ezek közül az MTI információi szerint a legtöbb pénzt a Magyar Telekom adta: 40 millió forint készpénzt, illetve a csoport 24 millió forint értékű szolgáltatással, például reklámfelülettel is segíti a NETreKészt. A HP Magyarország például 5 millió forint készpénzzel és az igényeknek megfelelően eszközökkel támogatja a programot.

A program két modulból áll, az egyik az országos jelentőségű, a másik a helyi kezdeményezéseket támogatja. Az országos programokra egyenként 5-25 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást adnak: az állami pénz azonban legfeljebb a költségek 70 százalékát fedezheti. A helyi programokra 600 ezer forint - 5 millió forint közötti összeg adható, ami a költségek maximum 85 százalékát fedezheti.

A civil szerveztek első körben október 16. és november 16. között nyújthatják be pályázataikat.

A cégek által összeadott pénzt egy erre a célra általuk létrehozott nonprofit kft. költi el.

Kóka János elmondta: minden kutatás szerint a tudás és a motiváció hiánya a gátja ma az internet további terjedésének. Az állam dolga ezért egyrészt az, hogy segítse az infrastruktúra fejlesztését ott, ahol piaci alapon nem éri meg, másrészt pedig az, hogy terjessze a digitális kultúrát, s minél több embernek segítsen megérteni az internetet.

A miniszter kifejtette: a következő 6 évben 20 milliárd forintot költenek állami forrásból a széles sávú fejlesztésre az ellátatlan területeken.

Kóka János elmondta: a napokban két mobilszolgáltatóval is tárgyalnak a szolgáltatási licenc meghosszabbításáról. Hozzátette: a licencekért nem kérnek kevés pénzt, de emellett azt is feltételül szabják, hogy a két cég egyenként 20-20 milliárd forintot költsön a mobil széles sáv kiépítésére ott, ahol piaci alapokon ez nem érné meg.

Kóka János közölte: a programot azért is indítja a minisztérium, mert a magyar felnőtt lakosság 57 százaléka digitálisan írástudatlan.

Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: a hatóság a szabályozáson, a verseny növelésén keresztül tudja támogatni az infokommunikáció, ezen belül az internet fejlődését. A cél az, hogy a fogyasztóknak minél jobb legyen helyzete az árat, az értéket és választékot tekintve.

Az elnök elmondta: az árak az elmúlt években nominálisan is csökkentek, amit legjobban az internet esetében, legkevésbé a mobilkommunikáció esetében érzékelnek a felhasználók a felmérések szerint.

Az fogyasztói árban is megmutatkozó csökkentést a hatóság a nagykereskedelmi árak szabályozásával tudta elérni.

A növekedési trendekről Pataki Dániel elmondta: a vezetékes hangpiac tovább csökken, miközben a mobil hangátvitel stagnálni fog. A növekedés motorja a mobil adatforgalom és az IP-média fejlődése lesz.