A portálrendszereket fejlesztő Sensenet Mikulás napján jelentette be a termékstratégiáról önmagában is árulkodó új portáljának, a
www.portalengine.org oldalnak a megnyitását, és azt, hogy a jövőben nyílt forráskódú változatban, úgynevezett GNU General Public Licence-szel is forgalomba hozzák content management rendszerüket. Emellett az új verzióból készül egy vállalatoknak és egy fejlesztőknek szánt verzió is.
A Sensenet fejlesztői úgy ítélték meg, hogy van egy piaci rés a drága, bonyolult nagy támogatottságú tartalommenedzsment-rendszerek és az olcsó, nyílt forráskódú portálrendszerek között, s ezt a piaci rést érdemes elfoglalni. A jelenlegi választék az egyik oldalon mondjuk a SharePoint, a WebSphere, a FileNet, az Interwowen, a BEA, a BroadVision, az Oracle vagy a Vignette, amelyek az összetett vállalati rendszerek csoportjához tartoznak, míg a Joomla, a Drupal, a Plone vagy a DotNetNuke az open source szoftvereket példázzák. Amit a két tábor között a Sesenet célba vett, az az összetett üzleti szoftvereknek olyan nyílt forráskódú alternatívája, amely rendelkezik olyan támogatással, annyi vállalati funkcióval, mint az első csoportba tartozó szoftvertermékek.
Természetesen a következő generációs portálmotorból terveznek további két verziót is: az egyik az Enterprise kategória, a másik pedig azokat veszi célba, akik designban, portálfejlesztésben erősek, ugyanakkor portálmotorban külső források felé nyúlnak, ez a fejlesztői verzió.
Van néhány érdekes műszaki újdonság az új rendszerben, amelyeket – nem feltétlenül fontosságuk sorrendjében és a teljesség igénye nélkül – megpróbálunk felsorolni. Az egyik újítás a Portal File System, röviden PFS. A rendszer minden eleme a PFS rendszerbe kerül, így annak szolgáltatásai elérhetőek az alábbi tartalomtípusok mindegyike számára: webhelyek, oldalak, mintasablonok, mappák és dokumentumok, WCMS tartalmak, fórumtémák, projektek, űrlapok, csoportok, feladatok, felhasználók, portletek, alkalmazások, CSS fájlok, statikus HTML-ek és testre szabott tartalomkategóriák, amelyeket a fejlesztők, illetve a végfelhasználók határozhatnak meg.
A grafikus felhasználói felület (GUI) teljesen megváltozik, a portálok Visual Studio és ASP.NET fejlesztőrendszer használatával is fejleszthetők lesznek.
Valamennyi grafikus felhasználói felület böngészőfüggetlen, ideértve a drag and drop funkciókat és rich text szerkesztőt is, amely szintén megújult.
A GUI támogatja a web2.0 stílusú fejlesztést: alapként az XHTML-t és a CSS-t, valamint az AJAX, AJAX.NET és JavaScript fejlesztői eszköztárakat, pl. a JQueryt vagy az ExtJS-t.
Az XSLT-alapú skinrendszert felváltják az XHTML nézetek és a CSS, az XSLT rendering pedig haladó (advanced) opció lesz a különféle speciális trükkökhöz.
A PFS faszerkezet egy AJAX-alapú Web UI alkalmazással, a Portal Explorerrel böngészhető, az olyan elterjedt fájlkezelő eszközökhöz hasonlóan, mint a Windows Explorer vagy a Mac Finder (később esetleg egy Portal Commandert is kifejlesztenek majd…).
Akinek jogosultsága van a weboldal szerkesztésére, annál megjelenik a portál „távirányító” ikon a jobb felső sarokban. Emögött az ikon mögött egy Portal Remote Control névre hallgató WYSIWYG oldalszerkesztő, egy web2.0 stílusú felhasználói felület bújik meg, amely az ikonra történő kattintás után az oldal felett lebeg.
A Sensenet az új generációs portálmotorját egyszerűen csak TNG-nek (The Next Generation) becézi, és azt ígéri, hogy rövidesen bővebben is olvashatnak róla az érdeklődők a WIKI formában készülő dokumentációban, amelyet a felhasználók együtt szerkeszthetnek majd a fejlesztőkkel.