Az intézet az MTI-hez is eljuttatott dokumentumában a hi-tech export arányát a versenyképesség egyik indikátoraként említi, utalva arra, hogy a világon Írország, az Amerikai Egyesült Államok, Japán, Finnország, Franciaország, Hollandia és Svájc rendelkezik a legnagyobb hányaddal a világon.

Az ICEG jelentése szerint Csehország, Lengyelország, Szlovákia, és Magyarország 1,45 százalékát adták együttesen a világ csúcstechnológiai exportjának 2005-ben, ez 10 év alatt 1,1 százalékpontos növekedés, az 1995. évinek több mint duplája.

A legjelentősebben Magyarországon nőtt a high-tech kivitel, az ország 0,08 százalékos részesedése 0,68 százalékra emelkedett 10 év alatt.

Az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozva az ICEG azt közli, hogy Magyarország csúcstechnológiai exportja 2006-ban 12,1 milliárd eurót tett ki, ami egy év alatt 2,18 milliárd eurós, két év alatt pedig 2,42 milliárd eurós növekedés.

A V4 országok közül 2006-ban a második helyen Csehország állt 9,6 milliárd euróval; Lengyelországban csupán 2,7 milliárd euró, Szlovákiában pedig 1,78 milliárd euró volt a csúcstechnológiai kivitel.

A csúcstechnológiai gyártás hozzáadott értéke a teljes ipari hozzáadott értékből ugyancsak Magyarországon a legmagasabb, a 2003-as adatok szerint 19,3 százalék. Ez a mutató Csehországban 6,9 százalék, Lengyelországban 6,5 százalék, Szlovákiában pedig 5,1 százalék. A világon Finnországban a legmagasabb ez az arányszám, 25,3 százalék.

A csúcstechnológiai ipart a hadiipar, a vegyipar, az elektronikai gépgyártás, a tudományos műszergyártás, a gyógyászati ipar, az infokommunikációs iparág, a számítástechnikai iparág, a légiközlekedés és légijármű-ipar, valamint a nem elektronikai gépgyártás alkotja.

Magyarországon, Lengyelországban, és Szlovákiában a csúcstechnológiai export zöme elektronikai gépgyártásból és telekommunikációs iparágakból származik. Csehországban a komputergyártásnak van a legjelentősebb szerepe.