A megállapodás már nem a Cell Broadband Engine alkalmazásával, hanem elsődlegesen magának az architektúrának a továbbfejlesztésével kapcsolatos. A BMF NJIK csapata Sima Dezső egyetemi tanár, a kar alapító főigazgatójának vezetésével egy éven keresztül elemezni fogja a többmagos processzorokon alapuló rendszerek architektúrájának tervezési terét és a fontosabb többmagos architektúra típusok teljesítménypotenciálját. Sima így értékelt: „Karunk egyedülálló lehetőséghez jutott, a megállapodás révén együttműködünk a világhírű böblingeni IBM kutatóközponttal, és a Cell Broadband Engine-nel kapcsolatos jövőbe mutató fejlesztésekbe is betekintést nyerhetünk.” Hozzátette: „A processzorok fejlesztése nagyon szép, de nagyon nehéz feladat. A többmagos processzorokat a szükségszerűség szülte, ám továbbfejlesztésük iránya egyelőre nem átlátható”. 
 
A mai megállapodás szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy az IBM magyar egyetemekkel és főiskolákkal együttműködve életre hívta budapesti Cell kompetenciaközpontját. Ez a nyílt szakmai szervezet lehetőséget nyújt a felhalmozott elméleti tudás és gyakorlati tapasztalat kamatoztatására a Cell processzorral kapcsolatos területeken. A központ azért jöhetett létre, mert az IBM Böblingen Laboratórium 2002 óta folytat kutatási és fejlesztési projekteket Magyarországon az IBM Global Procurement Services Group (IBM GPSG) közreműködésével, amely a kompetenciaközpont létrehozását kezdeményezte.

Michaels Malms a Prím kérdésére elmondta, a böblingeni IBM laboratórium műszaki-technikai szakemberlétszáma 1800 fő, egyharmaduk hardver-, kétharmaduk szoftverfejlesztésekben vesz részt. Néhány további fontos kutatásuk, fejlesztésük: Linux on Cell, Linux on SytemZ, a SystemZ mainframe számítógép új lapkakészletei, QS21 és 22 szerverek és operációs rendszere. A központ vezetője azt is megemlítette, hogy idén várhatóan megjelenik a Cell processzor alapú blade-ekből kialakított IBM szuperszámítógép, amely Malms szerint a maga nemében a világ legnagyobbja lesz.
 
Paál Péter szerint: „Az IBM számára kiemelt jelentőségű a felsőoktatási intézményekkel történő együttműködés: nemcsak szakembereink utánpótlását biztosítjuk így, de a projektjeinkbe bekapcsolódó hallgatók és oktatók közreműködésével megsokszorozzuk a rendelkezésünkre álló szellemi erőforrásokat és növeljük innovációs képességünket.”

Peter Altevogt, a böblingeni kutatólaboratórium projektvezetője szerint: „Sima Dezső és csapata világszerte elismert a korszerű számítógép-architektúrák tervezése terén, ezért döntöttünk úgy, hogy együttműködünk a Budapesti Műszaki Főiskolával. A Budapesti Műszaki Főiskolán kifejlesztett tervezésitér-elemzés nagyon jó alapul szolgál a fejlesztések fő vonalait megjelenítő architektúra típusok összehasonlító vizsgálatához.”
 
A Cell/BE processzorról: az IBM, a Sony csoport és a Toshiba által közösen fejlesztett Cell/BE processzort különösen számításigényes alkalmazásokra hegyezték ki, többek között multimédia-eszközökhöz, virtuális világok megjelenítéséhez, valós idejű videocsevegéshez, interaktív tévéműsorokhoz, valamint egyéb, „képéhes” feldolgozási környezetekhez. A Cell/BE processzor olyan termékekben van jelen például, mint a Sony PS3 játékkonzolja, vagy az IBM BladeCenter QS21 típusú szervere.