A BSA a napokban peren kívüli egyezséget kötött két olyan vállalattal, amelyek jelentős értékben használtak illegális szoftvereket. A BSA büntetőjogi feljelentését követően létrejött, a BSA polgári jogi igényét rendező egyezség keretében egy jelentős kelet-magyarországi iparvállalat és egy országos élelmiszer-kiskereskedelmi lánc összesen 8,6 millió forint kártérítést fizetett a BSA-nak, továbbá több millió forint értékben pótlólagosan megvásárolta a korábban nem tiszta forrásból használt szoftvereket.
A BSA bejelentéseinek eredményeként a rendőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség razziákat tartott a vállalatok épületeiben és lefoglalta azok informatikai vagyontárgyait. A házkutatások során illegális szoftverek után kutatva átvizsgálták a vállalat összes személyi számítógépét, és az illegális szoftverhasználattal érintett számítógépeket lefoglalták. A jogi eljárások és a peren kívüli egyezségek eredményeként a kelet-magyarországi iparvállalat és az országos élelmiszer kiskereskedelmi lánc több millió forint kártérítést fizetett a BSA-nak, továbbá szoftvervásárlás útján legalizálta szoftvereit. A megállapodások részét képezi, hogy a BSA az érintett cégek nevét nem hozza nyilvánosságra.
„Fontos állomásnak tartjuk a mai napot, hiszen mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy mekkora kockázatot vállal az, aki illegális szoftvereket használ vagy megtűr a vállalatánál. Miközben örülünk annak, hogy ebben a két ügyben sikerült megállapodnunk, ugyanakkor sajnálattal látjuk, hogy van olyan ügy, amelyben a büntetőeljárás már több mint 7 éve megindult, azonban ennek ellenére az ügyben elsőfokú ítélet a mai napig nem született. A szellemi tulajdon védelme érdekében fontosnak tartjuk, hogy az eljárások az ilyen ügyekben is felgyorsuljanak” – mondta Sarlós Gábor, a BSA szóvivője.
Az illegális szoftverhasználat helyzete a két cég esetében vélhetően azért állhatott elő, mert a cégek szoftvereszközeiket nem megfelelően kezelték. Mind az iparcikkgyártó vállalat, mind pedig az élelmiszer-kiskereskedelmi cég vezetői azonban belátták, hogy megfelelő szoftverbeszerzést és gazdálkodást szolgáló belső szabályozás alkalmazásával az egész elkerülhető lett volna.
„Mind a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülethez, a HENT-hez hasonló kormányzati kezdeményezések, mind pedig a BSA és a szerzői jog védelmével foglalkozó többi szervezet elmúlt időszakbeli lépései is azt tükrözik, hogy csak egyre nagyobb kockázattal lehet mások szellemi tulajdonjogát bitorolni. A szellemi tulajdont a törvény egyértelműen védi. Minden vállalatvezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha illegális szoftvert használ, illetve ha a szoftverek nyilvántartásánál nem tartja be a számviteli törvény előírásait, akkor a cége működési biztonságát kockáztatja, és előbb-utóbb szembe kell néznie a jogi következményekkel. A nagyobb értékű büntetőügyek esetében a kártérítés megegyezett mértéke akár nagyságrendileg is nagyobb lehet a fentieknél, ez pedig már a cég működőképessége szempontjából is jelentős tényező ” – mondta Sarlós Gábor.
A BSA tapasztalata szerint a gyorsan növekvő vállalatok hajlamosak átsiklani a szoftverlicencelés kérdései fölött. A szoftverek alapvető fontosságúak a vállalatok működésében, ezért életbevágó az eredeti licenccel rendelkező szoftverek használata. Csak ezek biztosítják ugyanis az ügyfelek és a munkatársak számára a szoftver teljes funkcionalitását és szolgáltatásait.