A főleg a nagyobb vállalatokat célba vevő előadók többsége utalt a következőkre. A sávszélesség bővülése, valamint a processzorok és a szerverek fejlődése kaput nyitott a memóriaintenzív alkalmazások előtt – mindez pedig megnövelte az adattárolás iránti igényt. Az információrobbanás következtében hihetetlen nyomás alá kerültek a már amúgy is túlterhelt IT-erőforrások, és élénkült az érdeklődés az új hardverek és felügyeleti eszközök iránt. Olyan új fogalmak kerültek be a köztudatba, mint pl. az ILM (Information Lifecycle Management), virtualizáció, reduplikáció és az adatközpont-konszolidáció. Az adatkezelés egyszerűsítése mellett ezek az új technológiák a költségek csökkentését, a beruházás-megtérülés (ROI) felgyorsítását és a teljes életciklusra vetített összköltség (TCO) optimalizálását is támogatják.

A megnőtt feldolgozási teljesítmény és az információrobbanás nyomán megugrott a nagyvállalatok villanyszámla, amiért részben az informatika fokozott használata, részben pedig az adatközpontok nagyobb hűtési igénye tehető felelőssé. Az IDC felmérése szerint az IT vezetők 28 százaléka úgy véli, hogy az informatika „kizöldítése” a szállítók feladata, míg 40 százalékuk beismeri, hogy keveset tud erről a témáról, és szeretné bővíteni ismereteit. A jogszabályok egyre inkább megkövetelik az IT szállítóktól, hogy stratégiát dolgozzanak ki a hasznos élettartamuk végét elért termékek kezelésére, ami az ügyfélkapcsolatokat és az ellátási lánc működését is befolyásolja.

Martin Hingley, az IDC EMEA régióért felelős kutatási vezérigazgató-helyettese a virtualizációról tartott előadásában négy adatközponti erőforrás (PC, szerver, tároló, hálózat) szemszögéből vizsgálta a kérdést. Az adatközpontokra alkalmazott virtualizáció előnyös (egyszerűsíti a háttér infrastruktúrát, rövidíti a fejlesztési és telepítési ciklust, jobban illeszkedik az üzleti folyamatokba) és hátrányos (addicionális szoftverköltségek, virtuális szerverkezelés plusz erőforrásokat igényel, nagyobb energiaköltségek) hatásait mérlegelni kell. Viszont nem vitás, hogy a virtualizáció miközben a rendszereket, infrastruktúrát egyszerűsíti, az adatforgalmat a mögöttes hardver környezetről leválasztja.

Ákos György, az EMC Magyarország ügyvezető igazgatója az információs infrastruktúra jelene és jövője című előadásában hangsúlyozta, az öt év alatt, 20011-ig várható tízszeres adatnövekedés tárolása, visszakeresése hagyományos eszközökkel nem kezelhető. A vállalati gazdasági vezetőknek is fel kell ismerni, hogy szinte minden területen az adatközpontokban új eszközökre, szabványokra van szükség.

Nagy Barnabás, a HP Magyarország termékmenedzsere többek között cége új áramtakarékos tároló rendszereiről szólt előadásában. Megemlítette az egy hete bejelentett HP StorageWorks 9100 pengeszerveres adattárolót, amelynek teljesítmény-felvétele 35-40 %-kal kevesebb, mintha a felhasználó különálló szerverek beszerzésével állítana elő hasonló erőforrást.

Taál János, a Fujitsu Siemens termékigazgatója egyebek mellett bemutatta a cég akár heterogén szerverkörnyezetben használható CentricStor diszkes mentő rendszerét, amely automatikusan kezeli a szalagos egységet is.

Pulay András (Symantec) és Módly Zoltán (Sun) közös előadása arra irányult, hogyan lehet egy adatmentés tárigényét akár 90%-kal is csökkenteni. Ennek alátámasztására bemutatták a Symantec NetBackup platformba integrált PureDisk deduplikációs terméket, amellyel a vállalati adatközpontok a korábbiaknál hatékonyabban képesek az állandósult adatnövekedést kordában tartani.