Azután meglepő hirtelenséggel egyszerre a Microsofttal kezdték összemérni, mégpedig nem a túlbuzgó üzleti újságírók - 1998 októberében maga Bill Gates "szivárogtatott ki" az amerikai sajtóban egy belső Microsoft-feljegyzést, miszerint a Psion a hatalmas multi "egyes számú közellensége". Azóta egy sor számítástechnikai és távközlési világcég sorakozott fel a Psion reményteli szövetségesei közé: mint tanító néninél az iskolás gyerekek, akik csak egyetlen pillantásért könyörögnek a másnap esedékes dolgozat kérdéseire vonatkozóan. A Motorola február 1-jén jelentett be egy közös termékről szóló megállapodást. A Nokia, az Ericcson, az Oracle és a Matsushita csak néhány név azok közül, akik már csatlakoztak a Psion által kezdeményezett Symbian-tervhez, amelynek célja a következő nagy számítástechnikai vívmány, a mobiltelefonnal összeházasított számítógép operációs rendszerének megalkotása.
Jelenleg legalább 380 millió mobiltelefont használnak szerte a világon, személyi számítógépből azonban csak 330 milliót. A Nokia becslése szerint a mobiltelefont használók száma két éven belül meghaladja az egymilliárdot. Napról napra világosabbá válik, hogy a vásárlók jobban szeretik a kicsi, okos és zsebre rakható elektronikus készülékeket - amilyennek a Psion eddig is tervezte őket -, mint az asztalhoz kötött, dobozszerű, irodákba tervezett eszközöket. A Symbian szóvivője szerint jövőre mintegy harmincféle "mobilkommunikátor" vagy "okos telefon", esetleg "vezeték nélküli informatikai eszköz" lesz a piacon. Ezek egyesíteni fogják a telefont az e-maillel, az interneteléréssel és a szövegszerkesztéssel.
1987-ben Potter magabiztosan bevitorlázott a Psionnal a tőzsdére. A részvények árfolyama egy év alatt megnégyszereződött, és a profitgörbe is meredekebbre váltott. Két évvel később mindkettő zuhanni kezdett. A Psion minden tudományos önismerete ellenére nem tanulta meg az üzleti élet egyik legnyilvánvalóbb leckéjét: minél nagyobb újító egy vállalat, annál inkább megszenvedi saját "szakaszos átmeneteit". Valahányszor a Psion kirukkolt egy új termékkel, a vásárlók izgatottá váltak, és a profit növekedni kezdett, azután ahogy megszűnt az újdonság varázsa, de növekedtek az új eszközzel szembeni elvárások, a piac abbahagyta a vásárlást, és kivárt. Eközben - ami esetenként jó néhány évet is jelentett - a Psion milliókat költött kutatásra és fejlesztésre. A tőzsde, amely nem igazán türelméről híres, rendszerint pánikba esett. Az emlékre Potter tekintete hirtelen megkeményedik, a játékos kedvű feltalálóból harcos úttörő lesz. "A fontos átmentek nagyon nehezek voltak" - mondja.
A Psion most is épp egy ilyen időszakot él át. Míg beígéri a Symbiant, a miniatürizálás és a távközlés vele járó összes csodáját, addig a Psion által forgalmazott néhány termék már-már régimódinak tűnik. A Psion részvényei hónapok óta hevesen ingadoznak. A cég honlapja figyelmeztet, hogy "a folyamatos beruházás a Symbianba továbbra is fékezni fogja [...] a rövid távú megtérülést." A Psion rangidős alkalmazottjai, néhányan a régiek közül is, újabban a kívánatosnál nagyobb számban távoznak a vállalattól. Az 56 éves Pottert 1996 óta szívpanaszok gyötrik, és meg is műtötték. Felhagyott a vállalatvezetés napi teendőivel, és elfogadta az elnöki széket.
"Ma már inkább az útmutatás a szerepem" - nyilatkozta. Psionos irodája a legfelső emeleten hátat fordít London nyüzsgő központjának. A folyosó túloldalán, a szemközti irodában a Psion új vezérigazgatója reformokat tervez. David Levin, a 20 évvel fiatalabb egykori szervezeti tanácsadó szakmai tapasztalatát nem az elektronika vagy a találmányok jellemzik, hanem a kockázati tőke és a rámenősség. Levin a Psiont újítások kiötlőjéből tartalomszolgáltatóvá akarja átalakítani. Messzire tekint: "A menedzserkalkulátorok ideje hamarosan lejár." A vállalatnak inkább piacorientáltnak és leleményesnek kell lennie, nem pedig technológiavezéreltnek, és szüksége van arra is, hogy újra felfedezze magát.
Az efféle ön-újrafelfedezések nem mindig használtak a Psionnak. 1996-ban a cég megpróbált nagy hallá avanzsálni a szórakoztatóelektronikai cikkeket gyártó Amstrad felvásárlásával, de az üzlet kútba esett. A Symbiannal kapcsolatos tervek ugyanilyen kockázatosak. A szövetség révén a Psion élénk, de üzletileg sebezhető közepes nagyságú vállalatból gyorsan válhat valami sokkal nagyobbá és stabilabbá. Potter és Levin nagy és állandó bevételre számít a Symbian-szoftvereket használó új eszközök gyártóival kötendő licencszerződésekből. Másrészt a nagy együttműködés össze is omolhat. A Psion néhány mostani szövetségese, úgy tűnik, több vasat is tart a tűzben: tavaly decemberben a Motorola és a Nokia befektetett a Palm Pilotba, a Psion-kéziszámítógépek amerikai riválisába; és ugyanabban a hónapban az Ericcson is bejelentette, hogy összefog a Microsofttal a mobil e-mail kifejlesztésére.
Victor Basta, a számítógép-ipari vállalatok összeolvadására szakosodott Broadview tanácsadó iroda ügyvezető igazgatója szerint ez a telefonos háborúsdi még eltarthat egy-két évig. Azután, ugyanúgy, mint a sokféle e-business esetében történt, egy vagy két nagy konglomerátum marad majd talpon. "A Psion jól indult" - véli Basta. "Sokan egy ideje mondogatják, hogy a Microsoft elsöpri, de eddig még nem sikerült neki."
Fent, Mayfair felett, az üvegfal mögött Potter nem hiszi, hogy valaha is kirobban egy ilyen pusztító verseny. "Egyetlen cég nem határozhatja meg a vezeték nélküli jövőt. A szereplőknek kölcsönösen függeniük kell egymástól." Utal arra, hogy Európa a mobiltelefóniában kifinomultabb az Egyesült Államoknál: Amerikában a hálózat öszszetákolt, és a részek nem működnek együtt, mert a telefontársaságok nem hajlandók megosztani egymással erőforrásaikat. A Symbian vezetőségi ülésein - mondja Potter, kiemelve a különbséget - az ő szerepe a "Kofi Annan-kodás".
(A Guardian cikke nyomán)