Pataki Dániel, az NHH januárban második ötéves ciklusát kezdő elnöke a frekvenciapályázatokról elmondta, hogy azokat a mobiltelefon-piaci verseny élénkítése, valamint a szélessávú internet lefedettség növelése érdekében írták ki.

 Az elmúlt ciklusát értékelve az elnök kifejtette, hogy az öt évvel ezelőtt kitűzött célokat elérte a hivatal, hiszen az elmúlt időszakban nemcsak a telekommunikációs szolgáltatások választéka bővülése mellett ezek ára az infláció ellenére nominálisan is csökkent, a KSH adatai szerint évente 1-3 százalékponttal.

 A három alapvető, így a televíziós, az internetes és a hangszolgáltatás területén mindenütt verseny van, mivel legalább 3-3 konkurens cég kínálja termékeit a települések döntő többségén. Öt évvel ezelőtt viszont még egyáltalán nem ez volt a helyzet.

 Pataki Dániel az árcsökkenésről elmondta, hogy a távközlési díjak relatív és abszolút értékben is mérséklődtek, így évről évre csökkent a vezetékes- és mobiltelefonálás kiskereskedelmi ára, 2007-, 2008-ban 30-40 százalékkal mérséklődtek a roaming tarifák és az elmúlt évben a sávszélesség megduplázódása mellett mintegy felére csökkentek az elmúlt években a szélessávú internetezés költségei.

 Az elnök elmondta azt is, Uniós összevetésben a magyar hírközlés szinte minden mutató - mind a lefedettség, mind a hozzáférés (penetrációs), mind pedig a kis- és nagykereskedelmi árak – alapján a középmezőnyben, a később csatlakozott országok között pedig az elsők között van. Mindez azt jelenti, hogy a magyar hírközlés jobb pozíciót foglal el, mint a általában a magyar gazdaság, a hírközlés továbbra is húzóágazat, lehet rá építeni.

 A szabályozási munkáról az elnök elmondta, öt évvel ezelőtt az volt a célja, hogy az unió egyik meghatározó hatóságává váljon ezen a területen az NHH. Úgy gondolja, ezt a célt elérték, mivel 2008-ban a hatóságot érte az a megtiszteltetés, hogy elláthatta az európai távközlési szabályozók csoportjának (ERG) elnöki tisztét, 2009-ben pedig az unió frekvenciaszabályozással foglalkozó testületének elnöki pozícióját tölti be. Mindez azért lényeges, mert a távközlés terültén ezek a testületek Brüsszel legfontosabb tanácsadói. (A szervezetek elnöki feladatát Pataki Dániel látta, illetve látja el.)

 Pataki Dániel úgy vélte, Magyarország szempontjából is előnyös volt a két pozíció megszerzése, már csak azért is, mert 2008-2009-ben olyan uniós döntések születnek meg, amelyek eldöntik, hogy milyen lesz az uniós távközlési szektor 2010 és 2020 közötti keretszabályozása.

 Az elnök szerint a következő években több kulcsfontosságú ügyben is határoznia kell az uniónak. Kiemelkedően fontos és lehetőség szerint Uniós szinten harmonizált döntést kell hozni az európai digitális átállás miatt felszabaduló frekvenciák felhasználásról, valamint uniós szintű stratégiát kell kidolgozni a vezeték nélküli internet erősítésére az európai szélessávú ellátottság növelésére, a digitális szakadékok mielőbbi felszámolása érdekében.

 Szintén nagyon fontos az új generációs hálózatok szabályozásának kialakítása. Itt az alapvető szabályozói dilemma az, hogy hogyan lehet a cégeket új hálózatok kiépítésére ösztönözni úgy, hogy közben megvalósuljon egy másik elv is, a kész hálózatokhoz való szabad hozzáférés. A problémát az jelenti, hogy egy-egy ilyen hálózat kiépítése nagyon sokba kerül, s ezért kérdés, vajon finanszírozzák-e az ilyen típusú fejlesztéseket a cégek akkor, ha tudják, versenytársaikkal is meg kell osztaniuk azt, amit létrehoztak.

 Pataki Dániel úgy vélte, nem lesz könnyű megtalálni az egyensúlyt, azaz megakadályozni azt, hogy új monopóliumok alakuljanak ki, és új hálózatok is épüljenek. A terület másik szabályozási problémája az úgynevezett összekapcsolási díjakhoz kötődik. Napjainkban akkor fizet az egyik szolgáltató a másiknak összekapcsolási díjat, amikor például egy hívás a másik szolgáltató hálózatába irányul, ott végződtetik. Az új generációs hálózatokban azonban a hagyományos hálózatokhoz kötődő számítási módok értelmüket vesztik. Így megszűnik az eltöltött idő, perc, illetve megtett út alapú számlázás, hiszen egy új generációs hálózatban ezek a tételek nem értelmezhetőek.

 Az NHH elnöke szerint elképzelhető egy olyan rezsim, amelyben az összekapcsolásért a szolgáltatók nem fizetnek egymásnak, de ez a megoldás a jelenlegi európai hírközlési modelltől meglehetősen eltér.

 Az uniós szabályozás várható alakulásáról az elnök elmondta, nagy a valószínűsége annak, hogy mégsem jön létre a brüsszeli úgynevezett szuperhatóság, ehelyett továbbra is a nemzeti hatóságok együttműködésén lesz a hangsúly.