Elektronikus kézbesítés: a pártok egyetértenek a szükségességében, a megvalósításról még vitáznak

Kerekes Pál, 2009. március 25. 19:16

Újabb digitalizációs törvényjavaslatról tárgyalt az Országgyűlés március 24-én, kedden: az igazságügyi miniszter előterjesztésében került a képviselők elé a T/9024. számú törvényjavaslat „A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről” címmel.

A benyújtott előterjesztés elsődleges célja a hivatali ügyintézésre szabott elektronikus kommunikáció – azon belül a megfelelően dokumentált, biztonságos elektronikus kézbesítés – feltételeinek megteremtése. Ha végül, a szükséges egyeztetések után, elfogadják a honatyák a digitalizációs változásokat, felgyorsulhat és takarékosabbá válhat a munka mind a hatósági eljárásokban, mind az igazságszolgáltatás polgári és bűntető peres folyamataiban.

A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek a feladata a kézbesítés lebonyolítása, azaz a postázás. A levélküldő feladatok ellátására az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató (ÁLEKSZ) elnevezésű szervezet lesz hivatott.

Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a különböző jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges: a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (az elektronikus tértivevény alapján), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát. A tervezett jogszabály lehetőséget ad rá –, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat.

Az elektronikus kézbesítés hivatalosságát – és széles körben történő elterjeszthetőségét – biztosítja az a megoldás, hogy a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól, így az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül. A parlamenti vitában a hozzászólók ezt látták problematikusnak, körüljárva és vélelmezve, hogy ez a megoldás sem jogilag, sem informatikai szempontból egyelőre nem garantálja a közokiratiság minden szükséges elemét.

Természetes személyek az Ügyfélkapun keresztül csatlakozhatnak a rendszerhez, biztonságos és ellenőrzött elektronikus identitásuk birtokában. Az érintettek e-mailben kapnak tájékoztatást arról, hogy személyes tárhelyükre okirat érkezett. Ha az ott elért dokumentumra rákattintanak, a levél letölthető, egyben a klikkelés azt is jelzi a rendszernek, és így az érintetteknek, hogy az átvétel megtörtént.

A pártok egyetértettek a törvényjavaslat irányultságával, de ellenzéki oldalon további pontosításokat tartanak szükségesnek. Az adatvédelmi biztos aggódó felvetéseit ugyan az előterjesztő minisztérium államtitkára nem tartotta megalapozottnak, de kijelentette: a minisztérium kész a további egyeztetésre, és bízik benne, hogy a módosító javaslatok beérkezése után sikerül olyan előterjesztést készíteni, amely többséget kap az Országgyűlésben.