2009. március 31-én, sajtótájékoztatón jelentették be a BME Földi Állomás elkészültét, amely a Masat-1 első magyar műhold rendszerének egyik legjelentősebb része. Az egyetemi fejlesztőcsapat tagjai bemutatták a rádióállomást és ismertették, hogyan járult hozzá az állomás sikeres teszteléséhez Charles Simonyi magyar származású űrturista.
A Műgyetemen készülő Masat–1 úgynevezett pikoszatellit lesz: egy 10x10x10 centiméteres, legfeljebb 1 kg tömegű szabványos kocka. A projekt kísérleti és oktatási jellegű feladat is egyben, a tapasztalatok nagy segítséget jelenthetnek később egy összetettebb űreszköz elkészítésénél. A műhold 2009 végén vagy 2010 elején állhat Föld körüli pályára. A kis műhold 17 cm-es antennája a Műegyetemi Rádió Clubban működő BME Földi Állomásra továbbítja a műhold mérési adatait. Az állomáson lehetőség van a műhold jeleinek vételére és parancsok sugárzására is. Mivel a műhold az idejének jelentős részét nem Magyarország felett tölti, ezért a fejlesztők együttműködnek a világon több rádióamatőrrel, akik a vett adatokat interneten keresztül juttatják el a BME Földi állomásra, ahol azokat feldolgozzák és tárolják. A BME Földi Állomásban található automatikus követő berendezés követi a műhold pályáját, veszi és feldolgozza a műholdról érkező jeleket, képes a Masat-1 műhold parancsait megfelelő teljesítményszinttel adni.
Az állomás infrastrukturális háttere a következő: BME V2 épület tetején az antennarendszer, antennaforgató; a Rádió Klubban: 2 db japán Yaesu FT-897D rádió adó-vevő TCXO-val; 2 db 100W RF erősítő; kiszajú erősítő; spektrum-analizátor; hálózat-analizátor; redundáns asztali számítógép, szervergép, monitorok, internet-hozzáférés, C- és Java alapú, BME fejlesztésű célszotfverek, beépített IT-biztonsági megoldások.
További információk a feltett kérdéseimre kapott válaszok alapján: