A tunéziai Abdelaziz Abid, az amerikai Kongresszusi Könyvtár és Alexandriai Könyvtár, valamint 32 partnerország részvételével elindított vállalkozás koordinátora elmondta az AFP francia hírügynökségnek, hogy az UNESCO mindig is az iskola folytatásának tekintette a könyvtárakat. "Az iskola arra neveli az embereket, hogy elmenjenek a könyvtárba, manapság pedig a könyvtárak digitálissá válnak" - hangsúlyozta.

A Digitális Világkönyvtár (angol elnevezéssel: World Digital Library - WDL) portáljára bárhol rá lehet kattintani - a www.wdl.org nyitva áll a diákok, az oktatók és a nagyközönség egésze előtt.

Az ötlet az amerikai Kongresszusi Könyvtár igazgatójának, James H. Billingtonnak az agyából pattant ki 2005-ben, az ő kezdeményezésére kezdődött a projekt kidolgozása. A könyvek mellett kéziratok, térképek, filmek, hangfelvételek kerültek a digitális polcokra a nagy nemzeti könyvtárakból. A látogatók hét nyelven - angolul, arabul, franciául, kínaiul, oroszul, portugálul és spanyolul - szörfölhetnek a könyvtár anyagában. A közreműködő szervezetek nem exkluzív jogokat adnak a tartalmakra, mindegyikük tulajdonosa marad a WDL rendelkezésére bocsátott anyagoknak, és más intézményeknek is átadhatják azokat. Az első partnerek között olyan országok vannak, mint Brazília, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kína, Nagy-Britannia és Oroszország, de a listán ott található Katar, Marokkó, Mexikó, Szlovákia vagy Uganda is.

"A feljövő országok is tapasztalatokat akarnak szerezni arról, hogyan működik egy ilyen rendszer, hogy aztán maguk is létrehozzák saját digitális könyvtárukat" - magyarázza Abdelaziz Abid, hozzáfűzve, hogy az UNESCO segítséget nyújt azoknak a tagállamoknak, amelyek nem rendelkeznek a tartalmak digitalizálásához szükséges pénzügyi eszközökkel vagy szaktudással. A WDL megnyitásával egy időben a szervezet toborzást indít annak érdekében, hogy az év végéig mintegy hatvanra növelje a projektben részt vevő országok számát.

Egy régi álom megvalósulása

James Billington, aki 1987 óta áll az amerikai Kongresszusi Könyvtár élén, döntő szerepet játszott a terv megvalósításában. Az általa vezetett intézmény, a Library of Congress több millió dokumentumát digitalizálták sikeresen, ezekhez ma már széles közönség férhet hozzá - köztük olyan könyvekhez, térképekhez, kéziratokhoz is, amelyekből ma már csak kevés példány létezik vagy éppen egyedülállóak. Ez a tapasztalat ösztönözte tervét. A Harvard Egyetem volt történelemprofesszora ma már csaknem 80 éves, Oroszország-szakértő és több szakkönyv szerzője. Mint elmondta, régi álma volt a digitális világkönyvtár, amely egyetemes kaput nyit a tudásra és az emberiség kulturális kincseire. 2003-ban, amikor az Egyesült Államok 20 évi távollét után visszatért az UNESCO-ba, a professzor megragadta az alkalmat, hogy népszerűsítse a gondolatot a többi tagállam között.

A WDL kincsei között "fel lehet lapozni" a XI. századi japán irodalom kincsét, a Gendzsi történetét, amely a világ egyik legrégibb regényének számít; meg lehet tekinteni az Amerikát először említő térképet, amelyet Martin Waldseemüller német szerzetes készített 1507-ben, és ma a Kongresszusi Könyvtár féltett darabja. A legrégibb dokumentum a gyűjteményben egy Dél-Afrikában található, 8000 éves kép, amelyen vérző antilopok láthatók.

A WDL-lel háromra emelkedik a nagy világhálós könyvtárak száma. Az UNESCO kedden megnyitott gyűjteményét megelőzte a Google Book Search, az internetes óriás 2005 óta működő portálja, a http://books.google.com, amely a nagy amerikai egyetemekkel kötött szerződések alapján működik.
A Google osztozkodik a szerzőkkel

Ezzel a könyvkereső motorral a Google szerint jelenleg mintegy 7 millió cím érhető el. A szerzői jogok kérdése sokáig vitatott volt, de 2008-ban az internetes cég megállapodott a kiadók és szerzők képviseleteivel: 125 millió dollárt fizetne számukra annak fejében, hogy leállítják a Google ellen indított szerzői jogsértési pereket.
Erre azonban még az amerikai igazságszolgáltatásnak is rá kell bólintania; ha az megtörténik, a weboldalakon engedélyezni fogják a hirdetéseket, de a könyvek anyagában nem. Eddig a szerzői jogvédelem alatt álló művekből csak részleteket lehetett olvasni a hálón.

A megállapodás érvénybe lépése után az internetezők a könyvek 20 százalékát ingyen olvashatják, a többit megvásárolhatják - a bevételt ettől fogva megosztják a Google és a szerzők között. A szerzői jog elévülése után bármi ingyen letölthető lesz erről a könyvkereső programról.

A másik nagy internetes nemzetközi könyvtár az Europeana, amely - mint arra a neve is utal - az EU létesítménye, és rögtön akkora sikere lett, hogy működésének első napján, 2008 november 20-án 10 millióan klikkeltek rá, és így már az első napon be kellett zárni. Karácsony előtt erősebb szerverrel kísérleti üzemelés céljából újraindították a portált, március óta pedig az úgynevezett bétaváltozatát is létrehozták; az utóbbi 2010-ig fog működni a tervek szerint.

Az EU adatai alapján az utóbbi hetekben naponta 40 ezer látogatója volt a könyvtárnak, amely 4,6 millió könyvet, térképet, fotót, filmet, újságot és más dokumentumot tartalmaz. 2010-ig 10 millióra kívánják növelni a tárolt anyagok számát.