Az Intel Atom processzora sok kétség között a Mega-Giga Hertzek mániájának letűntével jelent meg, olcsó, kis energiaigényű és visszafogott teljesítményű alternatívaként. Az azóta eltelt kicsivel több mint egy év beigazolta a processzor létjogosultságát, sőt a netbookok és nettopok megjelenésével az Intel egyik legsikeresebb terméke lett. Időközben nőtt a teljesítmény is, megjelent az első kétmagos változat, ám maradt az alacsony energiaigény és a szabályozható fogyasztás. És éppen ezek azok a tényezők amik a szerverek piacára becsempészték az apró processzort. A nem is olyan régen még abszurd kérdésre, miszerint kinek kellene egy Atom alapú szerver, ma már az a válasz, hogy mindenkinek. Hiszen az Atom különösen a szerverprocesszorokhoz képest kifejezetten olcsó, és nem ez az egyetlen vonzó tulajdonsága. A kis energiaigény és hőtermelés egyre fontosabb a szerverek üzembentartói számára, és bár példaértékű, hogy már építettek olyan irodaházat, melyet részben a benne üzemelő szerverpark fűt, ezt az energiát is meg kell termelni és ki kell fizetni, így az igaz megoldás nem ez, hanem a takarékosabb szerver. Ha mindez elfogadható teljesítménnyel és kifejezetten vonzó árral párosul, akkor ez igazi bombaüzletnek ígérkezik. Nem véletlen, hogy a Hewlett-Packard már meg is jelentette a MediaSmart LX195 otthoni szórakoztatóközpont-szerverét, és a Super Micro is a héten jelentett be két adatmentő szervert szintén Atom magokkal. Míg az Intel ezzel kicsit a saját farkába harap, hiszen drága csúcsprocesszorai elől veszi el a teret, a legnagyobbak mind az Atom jövőjét fontolgatják. Jellemző például, hogy a Microsoft is kísérleteket végez hatalmas adatszerverei Atom alpú szerverparkra történő átültetésével.