Az 5870-es Radeon az árskála közepén helyezkedik el, még ebben az évben jön a GPU két másik változata, egy csúcskategóriás Hemlock 5890 és egy olcsóbb megoldás is, a Juniper 5850. nagy várakozás övezi a két 5870-es processzort tartalmazó X2-es szörnyetegek érkezését is, jövő év elején pedig a belépő szintű, olcsó kártyák gyártását támogató egyszerűbb variánsok is a piacra kerülnek.
A Microsoft új operációs rendszerével szinte egy időben kerülnek a boltokba az ATI új grafikus chipjeit tartalmazó kártyák. Nem véletlen az egybeesés. Az új GPU fejlesztését a Microsoft az új Xboxokba szánt motor megrendelésével indította el az ATI-nál, és az operációs rendszerébe pedig beépítette a DirectX 11 API-t, melyet kihasználni jelenleg csak ezekkel a kártyákkal lehet, a DirectX 11-es játékok pedig már karácsony előtt elérhetők lesznek. Tehát az új Radeonokkal az ATI egészpályás letámadást indított, ami bejöhet az új Windows 7 és a Core i7/i5 technológiák őszi debütálásával támogatva, a vásárlók könnyen asszociálhatnak az új rendszerekkel kapcsolatban a piros csapat termékeire. Az 5870-es (RV870) 2,1 milliárd tranzisztorból áll, ami több mint duplája a korábbi Radeon, az RV790 alig egymilliárd tranzisztorának. Az ATI éppen ezt tűzte ki célul: megduplázni az RV790-es sebességét. A memóriák GDDR5-ösök lesznek csak, az órajel pedig 850 MHz lesz. Elméletileg az ATI nem engedi ennél a GPU-nál a gyárilag tuningolt, tehát nem referencia órajelekkel működő kártyák gyártását, de ez nem jelent akadályt a tuningmestereknek semmiben. Az energiaigény kritikus pont a mai kártyák esetében, hiszen extra igényekkel lépnek fel a meglévő rendszerekkel kapcsolatban. A Radeon HD 5870-es amikor pihen 27 wattot igényel csupán. Ha kihajtjuk belőle a szuszt, akkor 110 W-ig szalad az étvágya. Egy ilyen GPU-t magába foglaló kártya fogyasztása ekkor 190 W környékén lesz majd.
Az új 11-es API a DirectX 10-es megoldásokkal szemben akár 50 százalékos gyorsulást is hozhat a képfeldolgozás során. A Microsoft a DirectX 11-es API-ban bevezeti a compute shadereket, amelyek lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy a grafikus chip gyorsaságát ne csak grafikus feladatokra fordítsák. Ugyanúgy használhatók lesznek a GPU-k általános célú műveletekre, például bonyolult számításokra, mesterséges intelligencia döntésekre és modellezésekre, mint a mai CPU-k. Az Nvidia Physics megoldása már régóta támogatja ezt a megoldást, de ez a lehetőség csak a zöldek grafikus kártyáin volt eddig elérhető, ezért nem terjedt el oly gyorsan a játékgyártók körében. A Microsoft az új XBOX-ba rendelt grafikus processzorokhoz megoldotta a szoftveres (és persze a fejlesztői környezet, az SDK) a támogatást, amelyet a Windows 7 megjelenésével a PC-s világ számára is általánosan elérhetővé tett. Az új technológia a játékfejlesztők nagy érdeklődését is magával hozta és számos nagynevű játék átirata készült már el vagy várhatóan a következő hetekben-hónapokban fog megjelenni.