Az egy részvényre jutó  eredmény a tavalyi 77,2 forintról 64,76 forintra csökkent.

A konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli elveknek megfelelő gyorsjelentés szerint a bevétel 480,6 milliárd forint volt, 4,4 százalékkal kevesebb mint tavaly ilyenkor. Az elemzők a harmadik negyedévre 23,4 milliárd forint profitot vártak. A vállalat kis negatív különbséggel teljesítette is ezt, az első félévben 44,672 milliárd forint nettó eredményt ért el.  A vállalat a rosszabb háromnegyed éves eredményt egyebek mellett a nettó pénzügyi eredmény romlásával, a kamatlábak emelkedésével és a hitelállomány növekedésével magyarázta.

A jelentés idézi Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgatót, aki közölte: a vállalat az idei évre fenntartja a 2 százalék körüli bevételcsökkenésre vonatkozó tervét a lakossági és a vállalati költések erőteljes visszafogására alapozva. A működéshez kapcsolódó kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) legfeljebb 5 százalékkal csökken, a beruházások pedig szinten maradnak.

A társaságnak az első háromnegyed évben 202,3 milliárd forint volt az EBITDA-ja, mi 5,4 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. A Magyar Telekom szeptember végéig tárgyi eszközökre és immateriális javakra (CAPEX) 13,6 milliárd forinttal többet, 71,5 milliárd forintot költött. A növekedés elsősorban a szatellit tv-előfizetések felfutásának és az optikai hálózatépítésnek a következménye. A társaság a tervek szerint az idén beruházásra a tavalyival azonos összeget, 107,9 milliárd forintot költ.

A költségek csökkentése érdekében a társaság megállapodást kötött a szakszervezetekkel, aminek következtében a teljes munkaerő menedzsment költségek 2010-ben várhatóan 6,5 milliárd forinttal csökkennek, ami 2008-hoz képest több mint 5 százalékos mérséklődés.

A nettó adósságállomány a 2008. szeptember végi 271,2 milliárd forintról 2009. szeptember végére 284,3 milliárd forintra nőtt. A nettó eladósodottsági ráta szeptember végén 32,3 százalék volt.

A 2005-ben kötött macedón szerződésekkel kapcsolatos vizsgálatról a vállalat közölte, továbbra sem tudják megítélni, hogy mikor zárul le, és hogy mi lesz a hatása a beszámolókra vagy az eredményekre. A hatóságok szankciókat alkalmazhatnak, beleértve a pénzbüntetést is. A Magyar Telekomnál 2009 első háromnegyed évében 5,1 milliárd forint költség merült fel a vizsgálattal kapcsolatban. A macedón szerződések alapján a társaság mintegy 7 millió eurót (mintegy 2 milliárd forint) fizetett ki.

A társaság gyorsjelentésben kitér arra is, hogy 2008. május 23-án két kisrészvényes pert indított ellene, hogy helyezze hatályon kívül a 2008. április 25-én tartott évi rendes közgyűlés határozatait, beleértve az osztalékfizetésről szólót is. Az osztalékot a részvényeseknek a cég már kifizette. A bíróság az idén májusban első fokon hatályon kívül helyezte a közgyűlési határozatokat.

Az ítéletet a céget képviselő ügyvédi iroda megfellebbezte, ám ezt a határidő lejárta után adták be. Az ügyvédi iroda igazolási kérelemmel élt, amit a Fővárosi Ítélőtábla még nem bírált el. Ha a kérelmet elutasítják, az elsőfokú ítélet jogerős lesz. Ebben az esetben megerősítő közgyűlési határozatokat hoz a társaság.

A vállalat szerint az első fokú ítélet jogerőssé válásakor is osztaléknak minősül a már kifizetett osztalék, vagyis a részvényesekre nézve az ítélet semmilyen kötelezettséggel, tennivalóval nem jár.

A társaság ellen folyamatban van egy másik per is: júliusban két magyar kisrészvényes a június 29-én tartott rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte.

A felperesek ideiglenes intézkedés iránti kérelmét a bíróság elutasította, s így a Cégbíróság bejegyezte a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. Magyar Telekom Nyrt.-be történő beolvadását, valamint az összes többi, a közgyűlési határozatokon alapuló cégjegyzéki változást. A vállalat azonban nem zárja ki, hogy az üggyel kapcsolatban további lépéseket kell tennie, s azt sem, hogy a pernek negatív következményei lesznek.

Az első háromnegyed évben a lakossági üzletág bevétele 240,5 milliárd forint volt,  6,2 százalékkal kisebb a bázisnál. Az EBITDA 6,3 százalékkal, 140,189 milliárd forintra csökkent. A vállalati üzletág bevétele 5,4 százalékkal 123,5 milliárd forintra csökkent, az EBITDÁ-ja pedig 14,9 százalékkal esett vissza, s 60,4 milliárd forint volt az első háromnegyed évben.

A vállalat vezetékes bevételei az első háromnegyed évben 207,1 milliárd forintot, mobilbevételei pedig 243 milliárd forintot tettek ki. Az előbbi 8,9 százalékkal, az utóbbi 0,9 százalékkal csökkent.

A T-Mobile Magyarország fajlagos forgalma enyhén növekedett, s az első háromnegyed évben 153 perc volt. Az egy előfizetőre jutó havi átlagos árbevétel 9,6 százalékkal 3.730 forintra csökkent, elsősorban az erős verseny miatti alacsonyabb átlagos percdíjak, valamint a csökkentett végződtetési és roaming díjak miatt.

Magyarországon a 100 lakosra jutó mobil előfizetőszám 117,6-ot ért el, míg a T-Mobile-nak a SIM kártyák száma alapján 44,2 százalékos volt a piaci részesedése szeptember végén.

A csoport 2009. szeptember végén 10 ezer 826 főt alkalmazott, 2,5 százalékkal többet mint egy évvel korábban.

A konszolidált jegyzett tőke változatlanul 104,275 milliárd forint volt szeptember végén, míg saját tőkéje 1,1 százalékkal, 531,404 milliárd forintra csökkent december végéhez képest.

A Magyar Telekom részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, a papír szerdai záró ára 751 forint volt, míg az elmúlt egy évben 870 forint és 472 forint között mozgott.