"A második holdszonda más jellegű hasznos terhet visz magával, mint elődje, és más oldalról közelíti meg a Holdat" - tájékoztatott az első kínai holdszonda vezető tervezője, Je Pej-csien (Ye Peijian), hozzátéve, hogy e misszióval több és sokkal pontosabb tudományos adathoz szeretnének hozzájutni. Ennek érdekében magán az űrszondán is végeztek átalakításokat, továbbá felszerelését, műszereit korszerűsítették, kameráját jobbra cserélték - olvasható a China Daily pénteki beszámolójában.

"A Csang,o-3 önjáró szonda prototípusa is kész már, űrbe juttatására még 2013 előtt sor fog kerülni" - mondta Jang. Elhangzott, hogy már Holdra szállásának pontos helyét is kiválasztották, ez a Sinus Iridium (Szivárvány-öböl) lesz.

Az első - ember nélküli - kínai holdszondát 2007-ben küldték fel, majd 2008-ban a Sencsou-7-tel (Shenzhou) három kínai űrhajós hajtott végre űrutazást, egyikük űrsétát is tett. A korábban nyilvánosságra hozott - három szakaszra osztott - kínai űrprogram szerint még 2017 előtt egy újabb lépés lesz majd a Holdról származó minták begyűjtése, s azt követi - 2024 körül - a kínai űrhajós holdra szállása.

Kína a Szovjetunió és az Egyesült Államok után a világon a harmadik ország, amely saját fejlesztésű űreszközzel embert küldött a világűrbe. Az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) volt, a Sencsou-5 űrhajón utazott 2003-ban.

A kínai holdkutatás célja nyilvánvalóan többirányú. Túl a tudományos, nemzetgazdasági és nemzetvédelmi szempontokon, Kína bizonyítani szeretné, hogy magas technikai és technológiai háttérrel rendelkezik, korszerű rakéták előállítására, piacképes műholdak gyártására és felbocsátására képes.