Az egyetemi előadásokra épülő, fejezetenként is külön olvasható, gyakorlatias írás az elektronikus könyv hazai helyzetét, terjedésének jelenségeit, tendenciáit igyekszik bemutatni. Kerekes Pál szerint a p-könyv (print) és az e-könyv (elektronikus) szakmaiatlan szembeállításában nem kevesen érdekeltek: ezért örül annak, hogy az ő kötete, amely éppen az e-book jelenséget igyekszik körüljárni, példát mutathat. A nyomtatott kiadást közvetlenül követheti a digitális megjelenés, aktualizált, bővített tartalommal. Ez a szabályozott folyamat egy lehetséges kiadói konstrukció, támogatják általában a könyvkereskedők és az olvasók is.

A nyomtatott változatot a könyvesbolti forgalmazás első hetei után mutatta be a Bárka Színházban Sebestyén György, az ELTE tanszékvezetője. A professzor kiemelte: a digitális olvasáskultúra leginkább fejlődés előtti ágazata az elektronikus könyv, és ebben a tárgyban ez az első hazai összefoglaló mű. Véleménye szerint további elemző munkák várhatók az e-book komplexumról, Kerekes Pál könyve inspirálhatja, felgyorsíthatja a témakörben tervezett publikációk megjelenését.

A könyv elektronikus változatát ePub formátumban adja közre a Kossuth Kiadó a Multimediaplaza portálon. A bővülést jelentő új fejezet a magyar könyv felemelkedésének egy fordulópontját elemzi. Címe: Egy XVI. századi magyar könyves esete a média- és rendszerváltással. Projekt alapozás az e-könyv elterjedésének tömegesedése előtt. Mint a címből is látszik, a szerző szerint a régi történetnek vannak mai tanulságai.

A könyv így fejeződik be: „Az e-book nem végállomás, a könyv-expressz robog tovább.” Kérdésre Kerekes Pál így magyarázta ezt a mondatot: „Úgy érzem, a könyv még sohasem volt ilyen magas társadalmi elismertségben, mint ma. Érdemes emlékeztetni: ma már nem papírboltok félreeső sarkában árulják a könyvet, nem is könyvkötők műhelyeiben, mint keletkezése idején, hanem pazar palotákban, vagy a plázákon belül a legkiemeltebb helyeken, tiszta, szép, és rendezett körülmények között. Új könyvtárak épülnek, a régieket felújítják, a berendezéseket kicserélik, a kölcsönzési folyamatokat elektronizálják. A könyv nagyon magas csúcsra jutott, nagyon kell vigyáznunk arra, hogy megőrizze ezt a kitüntetett helyet. Ha a digitalizációhoz az egész könyves szakma nem tud összefogva, egységes alapelvek mentén viszonyulni, óriási lehet a bukás.”