A világszerte több mint 38 ezer felhasználó megkérdezésével, a TNS által végzett kutatás szerint a hamisított szoftverek használta miatt minden negyedik felhasználó adatai elvesztésétől tart a legjobban, 23 százalékuk azt gondolja, hogy ellophatják személyes adatait, míg 15 százalékuk úgy véli, hogy a bűnszövetkezetek a szoftverkalózkodásból származó jövedelmekből más bűncselekményeket is finanszíroznak.

Tízből nyolcan azt válaszolták, hogy a hamisított szoftverek valamilyen szinten kockázatokat rejtenek számukra, heten pedig meg vannak győződve róla, hogy az eredeti szoftverek biztonságosabbak, stabilabbak és könnyebben frissíthetők, mint a hamisak.

A Microsoft közleménye szerint mindezt a statisztikák is alátámasztják. A Harrison Group kutatása szerint azon kis- és középvállalkozások, amelyek hamisított vagy nem megfelelően licencelt szoftvereket használnak, 73 százalékkal nagyobb eséllyel esnek adatvesztés áldozatául, és 43 százalékkal valószínűbb, hogy egész napos vagy annál is hosszabb rendszerleállást kell
elszenvedniük, mint az eredeti verziókat alkalmazó társaik.

A kutatás kimutatta azt is, hogy a vásárlók 72 százaléka a vásárlás pillanatában a csomagolást ellenőrizve próbál fényt deríteni a program eredetére. Ez a módszer azonban ma már közel sem olyan megbízható, mint az elmúlt évtizedekben. A külsőségek, például a csomagolás terén olyan sokat fejlődtek a hamisítók, s így komoly tapasztalat nélkül csak nagyon nehezen különböztethetők meg ezek a termékek az eredetiektől.

A közlemény idézi Tóth Zitát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkárát, aki a TÁRKI idei reprezentatív felmérését ismertetve elmondta, hogy a teljes lakosság 20 százaléka, ezen belül a fiatalok 41 százaléka nyitott a másolt, illegális forrásból származó szoftverek iránt.

A HENT megbízásából a TÁRKI által készített kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság nem minden típusú hamisított termékkel szemben olyan megengedő, mint a szoftverekkel: hamisított ételt például csak 8, míg ilyen gyógyszert csupán 5 százalékuk használna.

A kutatásból kirajzolódik a gépén hamis szoftvereket futtató tipikus felhasználó képe is: budapesti, 30 év alatti, középiskolai végzettségű férfi vagy nő.

A hamisított szoftverek elleni küzdelemben nemcsak a fogyasztókra, hanem másokra is fontos szerep hárul: a megkérdezettek 65 százaléka szerint a kormányzatoknak, 72 százalékuk szerint pedig a szoftver iparágnak kellene fokoznia ilyen irányú erőfeszítéseit.