Nokia 3210, avagy a "finn csoda" Komáromban

Kovács Attila, 2000. április 26. 22:12
Röviddel a hivatalos átadás előtt, április 19-én elsőként a sajtó képviselőinek mutatták be "élesben" a Nokia zöldmezős beruházásban felépült új komáromi gyárát, ahol máris 450 fős létszámmal gyártják a 3210 típusjelű mobiltelefonokat.
A vendégeket Timo Nakari, a Nokia Komárom Kft. kommunikációs igazgatója fogadta és kalauzolta a bemutató során. Bevezetésképpen Nakari ismertette a Nokia legfontosabb piaci mérőszámait, a cégnek a mobiltelefon-gyártásban betöltött szerepét és a komáromi gyárban a termelés megkezdésével kapcsolatos legfontosabb információkat. Ezt a gyártás testközelből való megismerése, majd jó hangulatú kötetlen beszélgetés és az éppen elkészült, a finneknél elmaradhatatlan szauna felavatása követte.

A kívül Nokia-színekben pompázó, belül, az irodai részeken a finn belsőépítészet jellegzetesen fa alapú, modern, mégis otthonos kialakításaival, tágas tereivel megragadó, könnyűszerkezetes, 20 ezer négyzetméteres, kocka formájú gyárépületben jól elkülönül az irodai (menedzsment, tervezés, oktatás, adminisztráció), gyártási és végellenőrzési, csomagolási szekció. Közel kétszázan étkezhetnek egyszerre a saját konyhával rendelkező, többféle menüt kínáló üzemi étteremben. A két azonos méretű, világos csarnok egyikében folyik a gyártás, a maroktelefonok jelenleg egy, az összes munkaterület mintegy harmadát lefoglaló gyártósoron készülnek. A közelmúltban megkapott engedélyek alapján mobilkészülékeket most már nem csak külföldre, hanem közvetlen magyarországi eladásra is gyártanak. A másik csarnokrészben a telefonok végső összeszerelése, szoftverrel való feltöltése, valamint a csomagolás és a rakodás történik.

Az összeszerelés egyes munkafolyamatait Pálfi Jenő, a gyár folyamatmérnökségének vezetője segített megismerni. A tervek szerint ez év végére a gyár létszámát 1300 főre kívánják felemelni, miközben tervezik egy újabb gyártósor beállítását. Az angoltudást a csoportvezetőktől, az összes felső vezetőtől, az irodai munkatársaktól és a minőségügyben dolgozóktól követelik meg. Ez azt jelenti, hogy a dolgozók mintegy 25 százalékának angolnyelv-tudással kell rendelkeznie. A gyárban folyamatos (7x24 órás) munkarendben, 12 órás műszakokban dolgoznak, úgy, hogy minden egymást követő három munkanap után három szabadnapot kapnak a közvetlenül a termelésben részt vevő munkatársak. Az alkalmazottak műszakonként kétszeri ingyenes étkeztetésben részesülnek, valamint a dolgozók utaztatásáról is a Nokia gondoskodik. Gondolnak a távolabbról bejárókra (van, aki Egerből "nokiázik"): az önkormányzattól bérelnek egy komáromi lakóházat a minél kevesebb ingázás és a helyben való letelepedés elősegítésére.

A Komáromi Ipari Parkban kialakított mobiltelefongyár mellett helyezkedik el a Nokia műanyagalkatrész-beszállítójának, a Perlos Kft.-nek szintén most épült, 5 ezer négyzetméteres gyárépülete, így hihetetlen módon lerövidül az ilyen alkatrészek vámolásával kapcsolatos szállítási és adminisztrációs idő.

A Nokia komáromi gyáregysége, amelynek minden dolgozója emblémás fehér köpenyben végzi munkáját, néhány hete kapta meg az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítványt, és jelenleg kimunkálás alatt van a környezetvédelemmel kapcsolatos ISO 14000-es minősítés megszerzése is. Hogy ez utóbbit is komolyan gondolják, jelzi a gyár környékének nagy ütemben, körültekintően folyó csinosítása, parkosítása.

Timo Nakari és Pálfi Jenő egyaránt utalt rá: a Nokia hazai és külföldi vezetőinek véleménye szerint a gyár magyar szakemberei megfelelő szaktudással rendelkeznek és jól motiváltak. Ezt erősíti az a tény, amely szerint a fluktuáció mindössze 2 százalék, továbbá hogy az év végére várható 1300 fős létszám összesen 23 ezer oktatási napot jelent majd a cég számára. Most a termelés felfuttatásához az elsődleges prioritást a megfelelő számú (idén 300) és tudású technikusi gárda munkába állítása jelenti. Biztos, hogy a Nokiának a világon tizenegyedik kommunikációstermék-gyártó üzeme is öregbíti Komárom jó hírnevét.