A szakpolitikai döntéshozók tisztában vannak azzal, hogy cselekedniük kell, hiszen a demográfiai változások miatt már egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt a növekvő egészségügyi kiadások és a költségvetési hiány csökkentésére irányuló kényszer között.

Öregedő társadalom, növekvő kiadások

A francia központi statisztikai hivatal (INSEE) számításai szerint, az egészségügyi ellátás folyamatos fejlődésének köszönhetően, 2010 és 2046 között évente 2000 fővel növekszik majd a 100 év feletti lakosok száma Franciaországban, később pedig ez a növekedési arány elérheti akár a 8000 fő/évet is. Igen ám, de a hosszú élet még nem egyenlő az egészséges élettel! 

Az OECD adatai szerint 2005 és 2007 között a 27 európai uniós tagország átlagában a lakosok 65 éves koruk betöltését követő további élettartama a férfiak esetében 15,9 év, a nők esetében 19,5 év volt. Ugyanakkor a férfiaknál ebből átlagosan 8,4, míg a nőknél csupán 8,1 telik el egészségben.

De Európa egészségügye nem csak a társadalom elöregedésével küzd, hanem a lakosság növekvő elhízásával is. Az Unió felnőtt lakosságának több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, ami a cukorbetegségben és más krónikus egészségügyi problémában szenvedők számának emelkedéséhez vezet. Ezek után nem meglepő, hogy 2008-ban a tagországok átlagosan GDP-jük 8,3%-át fordították egészségügyi kiadásokra, szemben az 1998-as 7,3%-kal.

Kórházi ágy helyett otthoni ellátás üvegszálon

Egyre nagyobb figyelem irányul majd tehát a jövőben a krónikus betegségek kezelésére, karbantartására. Ez arra fogja sarkallni a kormányokat, hogy a jelenlegi „kórházközpontú” szemlélet felől eltolják a hangsúlyt az informatikai megoldások segítségével a beteg otthonából vagy a háziorvosi rendelőkből is elérhető szakellátás irányába. Egyre világosabbá válik ugyanis, hogy az időseknek és a krónikus betegeknek valójában egészségi állapotuk rendszeres megfigyelésére, ellenőrzésére van szükségük, nem pedig a számukra is fárasztó és költséges kórházba járásra, utazásra, hosszas várakozásokra.

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való távoli hozzáférés előnyeit természetesen nemcsak a betegek élvezhetik, hanem általa az egészségügy egészére is jóval kisebb adminisztrációs és költségteher hárul: csökkennek a járóbeteg-ellátás és a kórházi benntartózkodás költségei. Egyetlen éjszakányi fölösleges kórházi benntartózkodás kiváltása ugyanis önmagában több száz eurós megtakarítást jelent a rendszer számára, a kórházak pedig felszabaduló kapacitásaikat a tényleges szakellátásra és a sürgősségi esetekre koncentrálhatják.

A távolról elérhető e-egészségügyi megoldások segítségével például arra is lehetőség nyílik, hogy a beteg és háziorvosa az elvégzett vizsgálatok (pl. MRI) eredményéről nagy sebességű, szélessávú adatkapcsolaton keresztül konzultáljon az adott terület kórházi szakorvosával anélkül, hogy a betegnek újra és újra el kellene zarándokolnia a kórházba. Ez a kórháznak is előnyös, hiszen így jelentősen csökkennek a járóbeteg-ellátással járó terhek, a szakorvosok munkaideje is hatékonyabban megszervezhető.

Egy másik, sokakat érintő területen, a nagy sebességű szélessávú otthoni hozzáférés a fizioterápiás kezelés alatt álló betegek rendszeres gyógytornájában is komoly segítséget jelent. Ők megfelelő eszközök segítségével akár otthon is végrehajthatják az előírt gyakorlatokat, amelyek helyes elvégzését mozgásérzékelő szenzorok felügyelik, és jelzik, ha a páciens a mozdulatsort nem megfelelően végzi. A távdiagnosztikai megoldásokhoz hasonlóan ez az eljárás is nagyban megkönnyíti a páciensek helyzetét, hiszen – miközben mozgásukban egyébként is korlátozottak – nem kell elutazniuk a távoli kezelésekre. Elősegítheti gyógyulásukat az az élmény is, hogy rehabilitációjukat, fejlődésüket részben saját maguk irányítják. Arról nem is beszélve, hogy a kezelésre a biztonságot jelentő otthoni környezetben, a család lelki és fizikai támogatásával kerülhet sor.

És ami nagyon fontos: az effajta innovatív e-egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez nincs szükség arra, hogy a beteg drága és bonyolult otthoni berendezésekbe invesztáljon és azok használatában elmélyedjen. Egy tévékészülékre köthető, egyszerű és könnyen használható videokonferencia eszköz megfelelő megoldást jelenthet mindazok számára, akik rendelkeznek otthoni üvegszálas internet kapcsolattal (FTTH –  Fibre To The Home), mivel ez eleve biztosítja az interaktív szolgáltatások használatához szükséges gyors le- és feltöltési sebességet.

Nem utópia – több európai országban már jól működik

Svédország, Portugália és Hollandia példája jól mutatja, hogy a betegek és az egészségügyi szolgáltatók a gyakorlatban is képesek zökkenőmentesen alkalmazni az ultragyors otthoni üvegszálas szélessáv (FTTH) előnyeit, amelynek alig van eszközigénye: elég hozzá egy tévékészülék vagy egy számítógép. Az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségek úgy is csökkenthetők, hogy az ellátás színvonala eközben mégis emelkedik.

Az FTTH kapcsolaton alapuló e-egészségügyi ellátás egyik konkrét példáját nyújtja az egyik svédországi szolgáltatás (Nurse Gudrun), melynek keretében a betegek online videokonzultációt vehetnek igénybe otthoni tévékészülékükön keresztül, ezzel jelentős összegeket spórolva a járóbeteg-ellátás területén. Ugyanis az így elérhetővé vált online konzultáció költsége mindössze 6%-át teszi ki egy hasonló céllal történő kórházi orvos-beteg találkozásnak.

Az FTTH technológia elterjesztésében élenjáró Portugália ma már készen áll arra, hogy teljes egészségügyi rendszerét digitalizálja, ami jelentős költségcsökkentést, ugyanakkor javuló szolgáltatási színvonalat eredményez az ország számára. A Portugal Telecom által kifejlesztett eHealth rendszer például lehetővé teszi az orvosok számára, hogy hazai és külföldi kollégáikkal egyeztetve állítsák fel diagnózisukat, ami nagymértékben javítja a nagy felelősséggel járó orvosi döntéshozatali folyamatokat. A Portugal Telecom eHealth rendszere lehetővé tette, hogy bevezetése óta már több mint 10.000 távkonzultáció megvalósuljon. Emellett olyan lehetőségek is megnyíltak, hogy a súlyosan fertőző vagy akár csak ritka betegségekben szenvedők egymás között kommunikációs hálózatba szerveződhetnek, aminek köszönhetően a külvilágtól és sorstársaiktól való elszigeteltség-érzésük jelentősen javítható.

Az FTTH hálózattal világszinten is az egyik legjobban ellátott hollandiai településen, Nuenenben a város időseit olyan nagy sebességű videókapcsolattal kötötték össze, amely a közösségi élet kiváló terepéül szolgál, ezzel nagyban csökkentve az otthonukhoz kötött idős emberek magányát.

A jövő egészségügye – FTTH infrastruktúra nélkül nem megy

A fentiekhez hasonló interaktív szolgáltatások megoldást és új utat jelentenek az idősekről és betegekről való társadalmi gondoskodásban. Mindennek azonban szükséges előfeltétele, hogy a közösség tagjai jelentős arányban részesei legyenek az otthoni szélessávú üvegszálas infrastruktúrának (FTTH), így az ultragyors adatcserére, pl. nagy felbontású videókonferenciára épülő e-egészségügyi szolgáltatások elérhető realitássá, a biztonságos mindennapok részévé válhatnak.

Természetes, hogy minden kormányzat szeretné élvezni az e-egészségügy által nyújtott pénzügyi és társadalmi előnyöket. Ugyanakkor sok országban még nem fektettek kellő hangsúlyt az üvegszálas FTTH infrastruktúra kiépítésére, ezért ezt a folyamatot szükséges volna felgyorsítani, mivel a jövő egészségügyi rendszerei jelentős részben az FTTH technológiára támaszkodnak majd. Ezért amikor az eHealth Week keretében Európa egészségügyi miniszterei Magyarországon tárgyalóasztalhoz ülnek, érdemes átgondolniuk, vajon országuk rendelkezik-e a jövő egészségügyének kulcsát jelentő országosan kiépített  FTTH infrastruktúrával. A ma még feloldhatatlannak tűnő egészségpolitikai dilemma – alacsony költség vagy magas minőség – szinte magától megoldódik, ha az üvegszálas FTTH hálózatok mindenhol rendelkezésre állnak.

Brüsszel, 2011. május 3.
Hartwig Tauber, az FTTH Council Europe főigazgatója