Milyen a jó website?

, 2000. május 5. 09:52
A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet, az Ipsos-csoport tagja, csütörtök délelőtt bemutatta új szolgáltatásait, és beszámolt a sajtónak az internet és a fogyasztás kapcsolatát vizsgáló kvalitatív kutatásáról.
Az új szolgáltatások egyike a website-értékelés. Ez az európai Ipsos-tagországokban bevezetés alatt áll, melyből a Szonda Ipsosnál kialakítottak egy "honosított" verziót. Ez utóbbi alkalmazásával végezték el az internet és a fogyasztás kapcsolatát vizsgáló kutatást.

A kutatás két fókuszcsoportra terjedt ki. Mindkét csoport tagjai "átlagos internetezők" voltak. A csoportmunka fázisai: internetes exploráció, majd hagyományos csoportmunka. A kutatás célja a website-ok értékelési dimenzióinak feltárása (tartalom, az információs folyamat működése, a technikai megvalósítás értékelése) mellett egy "ideális website" megtervezése, illetve az internetes reklámokhoz és az on-line vásárláshoz kötődő attitűdök feltérképezése is.

A csoporttagok először egyénileg "közlekedtek" az interneten egy moderátor asszisztálásával, aki feljegyezte a kérdezett érdeklődésének alakulását, értékelő vagy kérdő megnyilvánulásait. Ezután egy hagyományos fókuszcsoportos beszélgetés következett, ahol a kérdezettek megoszthatták élményeiket és válaszoltak a célzott kérdésekre.

Az internetes exploráció során a kérdezettek a site konzisztenciáját és korrektségét, rendezettségét értékelték legtöbbre. Jelentősen növeli a vonzerőt, ha sok társlink szerepel (pl. ha zenét lehet letölteni), illetve ha van "gyakori kérdések" rovat. A taszító motívumok között a hiányzó vagy nehezen megszerezhető információ szerepel az első helyen, az olyan technikai nehézségek mellett, mint a lassan letölthető képek. Az információ hiánya olykor a lap értelmezhetőségét is veszélybe sodorhatja.

A csoportbeszélgetéseken ezzel konzisztens vélemények hangzottak el. Egy website értékelésekor elsődleges szempont annak frissessége (tág határok között változik, hogy kinek mi az optimális); egy friss website-on lévő adatok hitelessége is nagyobb. Formai követelmény az egyszerű, kezelhető, de harmonikus grafikai megjelenítés, mely nincs megterhelve sok, lassan letölthető nagy képpel. (Ennek ellenére az animálás, fényújság és más dinamikus-látványos elemek azonban tetszést aratnak.) A site-nak tartalmilag érdekesnek, változatosnak kell lennie, és a navigálást gyorsítja, ha a lap alján megjelenik a menüsor, ezáltal bárhova vissza lehet lépni. A legnagyobb bosszúságot a felesleges információk és a nem működő linkek okozták az internetezőknek.

A kérdezettek az internet viszonylatában az interaktivitást nem mint valós társas együttlétet, hanem mint az információszolgáltatás egy módját tartják számon, népszerűek a GYIK-ok. Vannak, akik fenntartásokat fogalmaznak meg az interaktivitással kapcsolatban, mert technikailag nem tartják még lehetségesnek, vagy mert személytelennek tartják azt.

Az ideális website kezdőoldalán szerepeljen céginformáció, valamint az aktuális akció és a kínált szolgáltatásokkal/termékekkel és ezek igénybevételével/megvásárlásával kapcsolatos információ, valamint GYIK vagy más fórum.

Ezekkel kapcsolatban számos apróságra derült fény a kutatás során. A céginformációnak tartalmaznia kell a fontosabb neveket, címeket és a cég rövid történetét, de előnyös, ha nem terhelik meg a lapot a részletesebb leírásokkal, amelyekhez így linkekkel juthatunk el. A partnerek oldalaira való átjárhatóság is követelmény, és a lap forgalma, illetve top 1000-beli helyezése is fontos információ a látogató számára.

Az ideális website szolgáltatási listája jól strukturált, grafikai megjelenítése szolid, nem harsány (egyedül a menüpontoknak kell jól kiugraniuk).

A fizetési módok terén az ideális on-line áruház igen rugalmas, az e-mailen történő csekkigényléstől kezdve a szigorúan regisztrált törzsvásárlói körrel bezárólag mindenre nagy igény mutatkozik.

Az internetes reklámok és az on-line vásárlás szimbolikus képzeteit egy anticipációs mátrix segítségével kísérelték meg felderíteni, amelynek lényegi vonása, hogy nemcsak meglévő (explicit) pozitív, illetve negatív tulajdonságokra, hanem azok ellentétpárjára (latens) is kérdez. A latens negatívum potenciálisan megvalósítható pozitívumot jelent, így a termék fejlesztésének útját jelölheti ki.

A reklámok explicit, percipiált pozitívumaiként az újról való információ, az ötletesség, a figyelemfelkeltés, a harmonikus színek jelentek meg, míg negatívumként azt említették, hogy a reklám befolyásol, illetve hogy ötlettelen, a konkurenciát nyíltan kritizáló, vagy akár közönséges és primitív is lehet, praktikus szemszögből nézve pedig lassítja az internetezést. Latens negatív értékként (vagyis a jövőben kerülendőként) a semmitmondó vagy információszegény, fakó vagy éppenséggel túl harsány, személytelen jelleg tűnik ki, míg latens pozitívumként (vagyis a jövőben követendőként) a harmonikus kiállításban, egyszerű színszerkezettel megjelenő oldalak tekinthetők, amelyek nem sugallnak, hanem ajánlanak, egyedi és meggyőző ötleteket tartalmaznak.

Az on-line vásárlás szimbolikus képzeteit hasonló módon kutatva a következő eredmények születtek. Az észlelt (explicit) pozitív értékek között a kényelem, a készpénz- és időkímélő megvalósítás, valamint az áruk széles választéka szerepelt, míg a negatívumok közé azt sorolták, hogy a termék maga nem látható, lassabban beszerezhető, drágább, illetve a későbbi esetleges panasz nehézkesebben orvosolható. Az is megfogalmazódott, hogy elvész a vásárlás öröme. Az anticipációs mátrix segítségével latens negatív értékként (kerülendőként) az elkényelmesedés, a bizonytalanság, a választék korlátoltsága jelent meg, míg latens pozitívumként (követendő) a termékről adott pontos leírás, a gyors hozzájutás biztosítása, a bizalomra épülő, hosszú távú kapcsolat fogalmazódott meg.