Folyamatosan nő itthon is az IT-szakemberhiány

MTI Sajtóadatbank, 2000. május 24. 21:25
Jelenleg Magyarországon 10 ezer információtechnológiai (IT) szakemberrel van kevesebb a szükségesnél, ám ez a hiány az elkövetkező években rohamosan nő, s 2002-ben már eléri a 25 ezer főt - derül ki a Carnation Consulting tanulmányából.
A Cisco Systems Magyarország megbízásából készült elemzés kimutatta, hogy már 1998-ban is 3500 IT-szakember hiányzott a munkaerőpiacról. A következő évben a számuk megduplázódott, az idén elérte a 10 ezret, jövőre pedig ismét felével nő a szakemberhiány. A Carnation Consulting tanulmánya kimutatta, hogy a teljes IT-s munkaerő-kínálat az elmúlt években mindig alatta maradt a szükségletnek: az idén 6800, jövőre 7500, 2002-ben pedig 8100 szabad szakember lesz a piacon.

A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón Budafoki Róbert, a Cisco magyarországi vezető menedzsere elmondta, hogy csak akkor záródhat az olló a kereslet és a kínálat között, ha az IT-szakemberek versenyképes jövedelemhez jutnak, s az oktatási intézmények és a piaci szereplők között szorosabb kapcsolat alakul ki annak érdekében, hogy több szakembert képezzenek az országban.

Budafoki Róbert közölte, azért is van egyre több szakemberre igény, mert nagyon sok külföldi IT-vállalat települt Magyarországra, s eközben a magyarországi cégek, intézmények és államigazgatási szervezetek is egyre több ilyen szakembert alkalmaznak.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az IT-szakemberhiány világszintű probléma, hiszen évente 26 százalékkal nő irántuk a kereslet, miközben a kínálat csak 16 százalékkal bővül. Németországban például egyes becslések szerint 30 ezerre tehető az IT-szakemberek hiánya, s ezt elsősorban külföldről próbálják pótolni.

Budafoki Róbert kifejtette, hogy a Cisco Magyarországon is lépéseket tett annak érdekében, hogy hálózati és egyéb IT-szakembereket képezzen. Magyarországon is több lokális és regionális akadémiát működtet, s ezeknek a számát már az idén bővíteni szeretné.

A Carnation Consulting tanulmánya egyértelműen kimutatta, hogy a magyar felsőoktatás, illetve a diplomát adó oktatási intézmények középtávon sem lesznek képesek lépést tartani az iparág szakemberszükségletével, különösen a telekommunikációs, a pénzügyi, valamint az internethez kapcsolódó szolgáltatóágazatokban, a kutatás-fejlesztési központokban, valamint a kis- és középvállalati szegmensben alakul ki komoly szakemberhiány akkor, ha nem változtatnak a jelenlegi képzési metóduson.