Főképp külföldi fejvadászok keresnek jelölteket ezen a szakmai közösségi hálón, de magyar fejvadászok szájából is hallható, hogy a saját adatbázis után a LinkedIn a legfobb forrás számukra. Ezért fontos, hogy az ember fent legyen a LinkedIn-en, akkor is, ha pillanatnyilag nem keres állást, hiszen sosem lehet tudni, szükség lesz-e rá. Jó, ha valaki meg tudja fogalmazni, mi az ő szakmai különlegessége, egyedi tapasztalata, és célszerű ajánlásokat is begyűjteni. Tanácsos részt venni szakmai csoportokban, ott témákat feldobni, kommentelni, hogy az embert észrevegyék. Így a neten is ki lehet építeni kapcsolatrendszert. Utóbbi nagyon fontos, mert a kapcsolatokon keresztül könnyebb elhelyezkedni, mint hirdetés útján.

Építeni kell az „én márkát” (personal brand), amelynek két legfontosabb összetevője, hogy ki ismer engem, és hogy a környezetem mit gondol rólam. A személyiségtől is függ a siker: ha valaki könnyen teremt kapcsolatot, annak könnyebb, mint aki folyton a számítógép előtt ül. Persze, a szerencsén is múlik, azon, hogy éppen milyen lehetőségek vannak, amikor valaki állást keres, hogy esetleg már 2-3hónap alatt talál megfelelőt, vagy 2 év után sem.

„A cégek egyre kevésbé potenciált vesznek, sokkal inkább tapasztalatot” – mondja Juhos Andrea. Vagyis vége van annak az időszaknak, amikor a vállalatoknál úgy gondolták, hogy ha fiatal, tanulékony, a csapatba jól illő jelöltet találnak, akkor majd ők kiképezik. Azt nézik, ki, milyen cégtől jön, milyen projekteken dolgozott, például van-e tapasztalata fúzió levezénylésében, SAP bevezetésben. Ugyanakkor az MBA-nek nálunk még mindig nincs akkora szerepe, mint Amerikában. Az angol nyelvtudás alapkövetelmény, de ez ma már meg is van, legalábbis a multik alkalmazottai körében.