A közösségi média és az álláskeresés (2. rész)

MTI Sajtóadatbank, 2011. augusztus 3. 11:01

A jelentésekből eltávolítják például azokat a hivatkozásokat, amelyek egy személy vallására, származására, családi állapotára vagy esetleges fogyatékosságára utalnak, az ilyen kérdések feltevését nem javasolják a vállalatoknak sem az interjúk során. Emellett a pályázóknak először hozzá kell járulniuk saját átvilágításukhoz, a cég munkatársai pedig értesítik őket a velük kapcsolatban található káros információkról.

Marc S. Rotenberg, a washingtoni Electronic Privacy Information Center elnöke szerint a munkáltatóknak megvan a joguk arra, hogy információkat gyűjtsenek a munkavégzéshez kapcsolódó szakértelem felméréséhez, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a munkaadók az alapján alkothassanak ítéletet, amit az emberek távol a munkahelyüktől a magánéletükben tesznek.

Igazi titkok a web mélyéről

   
A Social Intelligence által felhasznált információk alig harmada származik az olyan nagy közösségi oldalakról, mint amilyen a Facebook, a Twitter vagy a MySpace. Max Drucker szerint a jelöltekkel kapcsolatos negatívumok nagy része a mélységi webes keresésekből nyerhető ki: blogbejegyzésekhez fűzött kommentárokból, a Tumblrhez hasonló kisebb közösségi oldalak vagy a Yahoo felhasználói csoportok posztjaiból, továbbá a hirdetési oldalakról.

Aztán persze ott vannak a fotók és videók, amelyeket megosztanak magukról - illetve meg vannak címkézve rajtuk - a Facebookon, a YouTube-on, a Flickren vagy a Picasán.

És ezek a fényképek és videók a jelek szerint a legtöbb embert bajba sodorhatják. Felfoghatatlan mennyiségű, kimondottan szexuális tartalmú kép és videó lelhető fel, de ugyanígy örökítődnek meg az illegális fegyvertartás vagy a kábítószer-használat pillanatai is. Egy férfi például 15 oldalnyi fotón pózolt különböző fegyverekkel, egy másik pedig egy marihuána-ültetvénynek helyet adó üvegházban fotóztatta magát.

Bár a legtöbb oldalon és webes alkalmazásnál jól láthatóan helyezik el a szolgáltatási feltételekre vonatkozó megállapodásokat ("terms of service"), Marc S. Rotenberg szerint a felhasználók nem mindig érzékelik, hogy az általuk tett megjegyzés vagy publikált tartalom bárki által hozzáférhetővé válik.

- Az emberek úgy gondolhatják, hogy jóval kevesebb információ kerül róluk nyilvánosságra, mint amennyi valójában - mondta, majd rámutatott: a Facebook adatvédelmi beállításainak gyakori változtatásai az elmúlt években jó néhány ember álláskeresésénél jelentettek kockázatot azáltal, hogy a személyes adatok eljuthattak a leendő munkaadókhoz is. Épp ezért az Electronic Privacy Information Center több panaszt is benyújtott a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsághoz a Facebook adatvédelmi beállításaival kapcsolatban.

Joe Bontke, az Equal Employment Opportunity Commission tájékoztatási igazgatója elmondta: rendszeresen emlékeztetik a munkaadókat és a hr-menedzsereket a szövetségi antidiszkriminációs foglalkoztatási szabályok és törvények megsértésének veszélyére, amennyiben a felvételi döntéseknél online kutatások eredményeire támaszkodnak.

Amit nem szabad megkérdezni az állásinterjún…

   
Véleménye szerint amit nem szabad megkérdezni egy állásinterjú során, azt online módon sem szabad kutatni, és e körbe tartozik egy személy vallása, fogyatékossága, nemzeti hovatartozása vagy származása is.

Igaz, tette hozzá, az állásközvetítő cégek 75 százalékától követelik meg megbízóik, hogy online kutatásokat végezzenek a jelöltekkel kapcsolatban. És az Egyesült Államokban a cégek 70 százaléka jelezte, hogy az interneten talált információk alapján utasítottak el jelentkezéseket.

Dave Clark, az Impulse Advanced Communications nevű távközlési cég elnöke Dél-Kaliforniában azért kezdett a Social Intelligence szolgáltatta háttérszűrésre támaszkodni, mert állítása szerint a cégnek formális stratégiára és szabványokra volt szüksége a pályázókról elérhető online információk összeállításához. Mint mondta, így szabványos, szokásos piaci feltételek között használhatják fel ezeket a kiegészítő információkat a munkaerő-felvételi döntések meghozatalakor.

A kormányzati és versenyszférából származó felmérések szerint körülbelül az összes vállalat fele tekinti a felvételi folyamat szerves részének a hitelképességi jelentések tartalmának értékelését is, leszámítva azokat az államokat, ahol ezek használata korlátozás vagy tilalom alá esik. A közösségi oldalakon zajló átvilágításokhoz hasonló gondot okoznak az így felhasznált információk is.

Az pedig már egyáltalán nem szokatlan, hogy magas rangú vezetők kiválasztásához számos cég még teljesebb átvilágítást alkalmaz magánnyomozói tevékenységre szakosodott cégek bevonásával.