Az innováció évszázada: centenáriumát ünnepli az IBM

forrás Prim Online, 2011. szeptember 20. 21:05

Idén 100 éve alapították az IBM-et, a világ negyedik legértékesebb vállalatát. Felfedezései, termékei meghatározták az évszázad arculatát, megváltoztatták életünket, munkavégzésünk és szabadidőnk gyakorlatát. A vállalat centenáriumára nagyszabású interaktív kiállítást rendeznek a New York-i Lincoln Központban. A 75 éves magyar IBM is kiállítással ünnepelt: alkalmi tárlaton mutatták be az itthon fellelhető legérdekesebb IBM-relikviákat. A hazai vállalat felfrissítette menedzsmentjét, az ünnepi rendezvényen már az új vezetők is megfogalmazták céljaikat.

Záró szakaszához érkezett az IBM centenáriumi programja, amelynek során a vállalat látványosan áttekinti eredményeit, a történelem részéve lett újításait, a legendás ötleteket, eszközöket, megismételhetetlen pillanatokat. „THINK” címmel rendezett kiállításának a New York-i Lincoln Központ ad otthont. A visszatekintéshez a magyar IBM egy színes rendezvénnyel csatlakozott.
 
Technológia: úttörő szerep az információ tudományában
Az IBM legnagyobb hatású felfedezései, termékei és szolgáltatásai az információ feldolgozásához, tárolásához, elemzéséhez és közvetítéséhez kapcsolódnak. Az IBM-től származik a lyukkártya, a gömbfejes írógép, a ferritmagos memória, a pásztázó alagúthatásos elektronmikroszkóp, illetve a merevlemez, a hajlékony lemez, a személyi számítógép – az eredeti nevén is közhasználatban lévő vincseszter, flopi és pécé. Nem hagyható ki a felsorolásból a szén nanocső, a vonalkód, a bankártyák mágneses azonosítója, vagy az első számítógépes repülőjegyfoglalási rendszer, amely később utat nyitott az online bankolásnak. És érdemes megemlékezni a FORTRAN programozási nyelvről, a relációs adatbázis-kezelőről, a POWER processzorról.
Az IBM kutatói intenzív együttműködésben dolgoznak más fejlesztőkkel, kutatóintézetekkel, oktatási intézményekkel. Ilyen kollaborációk révén vettek részt az amerikai űrkutatási programban, térképezték fel az emberi genomot, és tették láthatóvá az atomi struktúrákat. A vállalat ma is bevételének nagyobb részét költi kutatási és fejlesztési tevékenységre, mint a legtöbb európai állam – évente mintegy 6 milliárd dollárt. Története során az IBM alkalmazásában álló öt kutató szerzett Nobel-díjat, hat tudóst pedig Turing-díjjal, az informatikai Nobel-díjnak is nevezett kitüntetéssel jutalmaztak.

Társadalom: egy jobban működő világ
Az IBM sikerének fontos pillére, hogy felfedezéseit, fejlesztéseit páratlan sebességgel teszi hasznosíthatóvá a gyakorlati életben is. A vállalat idén mutatta be Watsont, a korábban ismeretlen mértékű analitikai képességgel felruházott szuperszámítógépet. A benne rejlő lehetőségek kiaknázása már el is jutott az első konkrét termékekig. Watson először orvosokat segíthet a diagnosztikában és a megfelelő kezelési stratégiák kialakításában. Ahogy rövidesen call centereket is támogatni fog hatékonyságuk növelésében.
A vállalat működését az üzleti fejlesztéseken túl is áthatja a társadalmi odafigyelés, esélyt ad a csökkent munkaképességűeknek, tehetségkutató programokat támogat, önkéntes békehadtestet tart fenn. Jellemző gesztus, hogy centenáriumi akcióként minden idők egyik legnagyobb önkéntes megmozdulását szervezte meg, amelyhez több mint 120 ország 300 ezer IBM dolgozója csatlakozott. Családtagjaikkal és üzleti partnereikkel összesen több mint 2,5 millió órányi önkéntes munkát áldoztak a helyi közösségeket érintő fontos ügyekre.

75 éve Magyarországon, nyártól újraszervezett menedzsmenttel
Az IBM magyar leányvállalata is születésnapját ünnepli, 75 éve alapították. Az ünnepségen Veres Zsolt vezérigazgató elmondta: „a magyar IBM mai stratégiájában is igyekszik visszanyúlni az alapító Watson eredeti jelmondatához (THINK). Bármilyen sürgető, metrikák által irányított világban is élünk, a döntő különbséget hosszú távon az jelenti, hogyan sikerül emberi erőforrásainkat gondolkodásra, alkotásra fordítani. Ebben szeretnénk ügyfeleinknek segíteni, s erre törekszünk magunk is”.
Az IBM szoftver csoportjának irányítását július elsejétől Dalányi László vette át, aki a Microsoft hazai és nemzetközi vezetői pozícióiban szerzett tapasztalatokkal érkezett az IBM-hez. A csoport egyik fő stratégiáját a hatékonyságnövelő, s így költségoptimalizáló üzleti és IT megoldásláncok bemutatásában, elterjesztésében látja. A másik fontos stratégiai irány az ügyfelek környezettudatos tevékenységeit követő, elősegítő IBM szoftvermegoldások megismertetése. A vállalatok többségénél a digitális dokumentumkezelés már beépült a mindennapokba, a jövő a számítási felhő (cloud computing) által nyújtott, konszolidált adatközpontoké, az otthoni munkát, a megosztott IT-erőforrásokat támogató környezetkímélő megoldásoké.
A szolgáltatási üzletág (Global Technology Services, GTS) új vezetője Pongrácz Ferenc lett, aki egyben az ISC Magyarország ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti. Az üzletág az új vezetővel is az IBM innovatív szoftvertermékeihez kínálja megfelelő szolgáltatási csomagjait, illetve a többi üzletággal együttműködve elsősorban három területhez kíván megoldásokat nyújtani: a közösségi közlekedéshez, az önkormányzati fejlesztésekhez, és az adatközpontok kialakításához, üzemeltetéséhez. Smart Cities programjuk keretében a kisebb magyar városok részére is kidolgoztak olyan okos megoldásokat, melyek moduláris felépítésűek, így gyorsan, rugalmasan alkalmazhatók.


Az IBM centenáriumi honlapja: http://www.ibm.com/ibm100