Megdöbbentő eredmények az illegális szoftverhasználatról

forrás Prim Online, 2011. november 17. 12:52

November 17-én tartja a Microsoft globális fogyasztóvédelmi napját, amely az illegális szoftverhasználat veszélyeire hívja fel a figyelmet immáron harmadik éve. A Harrison Group és a Lionbridge kutatásainak fókuszában az állt, hogy milyen veszélyekkel és hatékonyságvesztéssel járhat, ha valaki kalózszoftvert telepít a számítógépére. Magyarországon továbbra is magas az illegális szoftverek aránya, ám a jogtiszta beszerzés előnyeit egyre több felhasználó ismeri fel.

November 17-én világszerte elhangzik a hívószó: Biztonságosabb eszközökkel a megbízható működésért! A Microsoft globális fogyasztóvédelmi napjának célja, hogy felhívja a felhasználók figyelmét az illegális szoftverhasználat veszélyeire.
 
A Microsoft ennek érdekében tette közzé a Harrison Group és a Lionbridge által végzett kutatások eredményeit. A vizsgálatok során legális és kalózforrásból származó Windows és Office szoftverek működését elemezték. Az illegális változatokat fájlcserélő oldalakról, különböző üzletekből és utcai árusoktól szerezték be Kelet-Európa és Kína különböző pontjain.
 
A Harrison Group összefoglalójából kiderül, hogy a nem jogtiszta operációs rendszerek egy negyede vált fertőzötté már a telepítés során oly módon, hogy automatikusan vírusokat töltött le az internetről.  A hamisított szoftverek negyede egyáltalán nem is tudott frissítéseket letölteni, és az alkalmazások futtatása során energiaigényük háromszorosára nőtt a legális szoftverekéhez képest. A legális szoftverek jóval gyorsabban töltődtek be, és a dokumentumok megnyitása, mentése is rövidebb ideig tartott. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy a legális szoftverhasználat jelentősen javítja a számítógéppel végzett munka hatékonyságát.
 
A tesztek során kiderült az is, hogy mind a Windows XP, mind a Windows 7 operációs rendszerek illegális változatai már a telepítés során különböző vírusokat juttattak a számítógépekre.
 
A Harrison Group által jegyzett Fehér Könyv 25 ezer felhasználót felölelő kutatása szerint az emberek 55 százaléka tudatában van az illegális szoftverhasználat veszélyeinek, ám ennek ellenére 10 szoftverből 4-et továbbra is jogszerűtlenül telepítenek a számítógépekre. A Harrison Group kutatásáról további információ itt található.
 
Az illegális szoftverek használata azonban nem csupán a felhasználók számára hordoz veszélyeket. Az IDC kutatótársaság 2011 májusában közzétett elemzése szerint jelenleg Magyarországon 41 százalék az illegális szoftverek aránya, amely az ország gazdaságára is igen komoly negatív hatással van. Az IDC kutatása szerint, ha 10 százalékponttal csökkenne az illegális szoftverhasználat Magyarországon, akkor az a következő kedvező hatásokkal járna: közel 900 új munkahely létesülne, több mint 49 milliárd forinttal nőne a magyarországi GDP, s csaknem 12 milliárd forinttal nőne az adóbevétel.
 
„Célunk, hogy rendszeresen felhívjuk a figyelmet arra, hogy a felhasználókra milyen veszélyek leselkednek az illegális szoftverek felhasználásából adódóan. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát a rájuk leselkedő adatbiztonsági kockázatok kapcsán, és tanáccsal lássuk el őket a minél hatékonyabb informatikai eszközfelhasználás terén. Komoly felelősség hárul az üzletekre is, hogy megfelelő tanácsokkal és jogtiszta termékekkel lássák el a hozzájuk bizalommal fordulókat.” – hangsúlyozta Dr. Dzsinich Gergely, a Microsoft szellemi tulajdonjog-védelmi vezetője.
 
„Teljes mértékben magyar tulajdonban álló, az informatikai iparban tevékenykedő kkv-ként tisztában vagyunk vele, hogy milyen kemény munka áll egy-egy szoftverfejlesztés mögött. Szolgáltatásaink a helyi szellemi tőkére és a kreativitásra épülnek. Piacképességünk és növekedésünk egyik alapja pedig a jogszabálykövető környezet. Ahogyan mi is elvárjuk a piactól, hogy az általunk előállított termékek és szolgáltatások esetében betartsák a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályokat, mi is ezt tesszük a mindennapi gyakorlatunkban. Kizárólag legális úton intézzük a társaság szoftverbeszerzését, amely nem utolsósorban adataink és működésünk stabilitása miatt is nagyon fontos. A tudatos szoftvergazdálkodás bevezetését most kezdtük meg, és hiszünk abban, hogy  nem csupán eszközeink megbízhatóságát tudjuk növelni, hanem beszerzési politikánk újragondolásával jóval optimálisabb is lehet a működésünk” – hívta fel a figyelmet Fazekas András, a rádiófrekvenciás azonosítási technológiával foglalkozó RF IT Kft. marketingigazgatója.
 
Azzal, hogy a szoftverhamisításnak milyen gazdasági hatásai vannak, többnyire a felhasználók is tisztában vannak. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idén, a magyar lakosság körében végzett felmérése szerint, az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. A válaszadók közel fele gondolja azt, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. Ennek ellenére, a teljes lakosság 26 százaléka töltene le nem jogtiszta forrásból filmet, zenei tartalmat vagy szoftvert az internetről. 6 százalék bármikor megtenné ezt, míg 20 százalék talán így cselekedne. A fiatalok körében jóval magasabb azok aránya (40 százalék), akik nem zárkóznak el a letöltéstől. A fiatal középkorúak 34, az idős középkorúak 18, míg az idősek 6 százaléka nem zárkózik el az illegális tartalom letöltésétől.