Élénk érdeklődés mellett ért véget szerda délután Balatonfüreden a második Informatika a Társadalomért Konferencia, ahol több mint ezer vendég – közigazgatási, kormányzati vezetők, informatikai vállalkozások és civil szervezetek képviselői – tárgyalták meg az elektronikus közigazgatás aktuális kérdéseit. Az előadókat (vagy legalábbis jelentős részüket) többnyire az optimizmus, a hallgatóságot (vagy a hallgatóság nagy hányadát) némiképp a szkepticizmus jellemezte: az állam képviselői azt hangsúlyozták, hogy az informatika ma már a közigazgatás működésének alapfeltétele, a bejelentkezett, nem egy esetben szponzori szerepet is vállaló IT-vállalkozások azonban az előbbi állítás komplementerét is érzik: szerintük az állami megrendelések jelentenék az IT vállalkozások létének alapfeltételét...
Az alábbiakban közreadunk a kétnapos tanácskozás előadásainak és fórumainak sorából néhány vezérgondolatot.
Soltész Attila, az INFOTÉR Egyesület elnöke nyitóbeszédében elmondta: ma már nem az informatika szükségessége a kérdés, hiszen az a közigazgatás minden feladatában központi szerepet tölt be. Előrelépést abban kell elérni, hogy az összes minisztérium a feladatai ellátása során a legfelsőbb szinten foglalkozzon az informatikai eszközök, rendszerek alkalmazásának lehetőségével, hiszen azokat hatékonyan és eredményesen ellátni csak infokommunikációs eszközökkel lehetséges. Soltész Attila elismerte az elmúlt egy év konszolidációs eredményeit a kormányzati informatika területén, valamint sürgette az uniós forrásból finanszírozott központi informatikai fejlesztések megvalósítását.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke követendő példaként emelte ki azokat a közigazgatási szerveket – egyebek mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt –, ahol olyan informatikai beruházások valósultak meg, amelyek nélkül ezek a szervezetek nem tudnák teljesíteni a vállalt céljaikat. Sok területen azonban csak felületesen használják ki az információtechnológia adta lehetőségeket, pedig ezek alkalmazása hatékonyabb működést és akár több tíz milliárd forint megtakarítást jelentene az államnak.
Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az információtechnológia eredményeként említette, hogy amióta a gazdák ügyfélkapun vagy telefonon is eleget tehetnek bejelentési kötelezettségüknek, duplájára nőtt az idényjellegű foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban. A tárcánál és a háttérintézményeinél kiemelt szerepet kapnak az informatikai alkalmazások, különösen a támogatások igénylésében.
Szalai Annamária a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke beszédében kiemelte: az online elérhető lakossági közszolgáltatások száma az utóbbi időben jelentősen megnőtt, és ezzel az uniós szintet is elérte Magyarország. Erős lemaradás figyelhető meg azonban az üzleti szektorban alkalmazott online megoldások terén és az internetes vásárlásokban is.
Khalil Rouhana, a Digitális Menetrend magyarországi nagykövete hazánk szélessávú lefedettségét jónak ítélte meg, de úgy vélte, a 2020-ra megvalósítandó elvárások teljesítéséhez a használatban és az e-közigazgatási szolgáltatások terén még sok a tennivaló.
Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte a kormányzati informatika szervezeti és technológiai konszolidációjának és az állami nyilvántartások összehangolásának fontosságát.
Fekete Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkára a konferencián elmondta, hogy hathatós lépéseket tesznek a közigazgatási rendszerek együttműködésének erősítéséért és az állami nyilvántartások minőségének javításáért. A konferencián megerősítette, hogy rövidesen el szeretnék indítani a kistelepülések polgármesteri hivatalait segítő központi informatikai rendszer fejlesztését ún. ASP-modellben.
Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke a szabványosítás első jelentős lépéseként bejelentette, hogy a jövő évtől már találkozhatunk a nemzeti egységes kártyarendszer első eredményeivel. A rendszerben elsőként a kormánytisztviselői és az oktatási kártyacsaládot vezetik be.
A konferencián terítékre kerültek az egyes ágazatok informatikai elképzelései is. A modernizáció, az infokommunikációs eszközök elterjesztése és alkalmazása mellett szállt síkra Dr. Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár, Dr. Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár és Soltész Miklós, szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A konferenciát Rogán Antal, a Magyar Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának elnöke zárta.
A rendezvényen kiállítóként vett rész a több tucat infokommunikációs vállalkozást tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszter; a miniexpón a magyarországi mobil- és multimédiás technológiák újdonságait állították ki.