Crossan elmondta, hogy a Google ingyen nyújtotta szolgáltatásait a kulturális intézményeknek, teljesen kizárva a közvetlen pénzügyi megtérülés lehetőségét. Hogy mi vezet egy profitorientált céget ilyen lépésre? "Nem a jótékonyság vagy a PR-népszerűség az egyetlen szempont" - közölte Crossan.
A kultúra esete a pénzgyárral
"Természetesen működik egyfajta befektetési logika is - részletezte. - Ha jó a tartalom az interneten, ez a nyílt szabványok körülményei között jót tesz a webnek, jó a felhasználóknak. Ha pedig valaki olyasmibe fektet be, ami jó a webnek és a felhasználóknak, az busásan megtérül."
Vajon jó dolog-e, hogy a múzeumok és más nonprofit kulturális intézmények ilyen szoros együttműködést alakítanak ki egy, a Google-hoz hasonló pénzgyárral?
Abban természetesen nincs semmi új, hogy különböző vállalatok szponzorálják a művészeteket. Elizabeth Merritt, az amerikai múzeumok szövetsége által létrehozott Center for the Future of Museums nevű szervezet alapító igazgatója szerint a Google-féle támogatás csupán evolúciós lépcsőfok a múzeumok és a szponzorok közötti hagyományos viszonyban, és a múzeumoknak értő módon kellene felhasználniuk az ilyen jellegű kapcsolatokat.
Michael Lieber, a Jad Vasem informatikai vezetője szerint egyik középponti céljukkal - a lehető legszélesebb körben terjeszteni az információkat a holokausztról - találkozik a Google önként vállalt missziója, miszerint: "szervezetté kell formálni a világban létező információkat, és általánosan elérhetővé, illetve használhatóvá kell tenni őket".
Az Izrael Múzeumhoz hasonlóan a Jad Vasem is azonnali látogatószám-növekedést tapasztalt, amint az év elején megnyitotta weboldalát a nagyközönség előtt. Korábban évente mintegy 60 000-en ismerkedhettek meg a gyűjtemény anyagával, most ennyien keresték fel a virtuális tárlatot - egyetlen hónap alatt.