A vezetési tanácsadással és technológiai szolgáltatásokkal foglalkozó világcég tanulmányában egy újabb okként megemlítette azt is, hogy sokszor maguk a városok, országok sincsenek meggyőződve arról, hogy a beruházások, amelyeket elvárnak tőlük, valóban megtérülnek, illetve társadalmilag és gazdaságilag hasznosak.

    Szakértők szerint jó példa erre a még csak papíron lévő elektronikus útdíj-rendszer, amelynek működése milliárdokat hozna például Magyarországnak, bevezetéséről azonban, vélhetően az érdekellentétek miatt, évek óta nem tudnak megegyezni az érintettek. Annak ellenére sem, hogy minden technikai és egyéb feltétel adott a működtetéséhez. Ehhez hasonló példa fővárosi tömegközlekedési cég esetében a még meg nem valósult elektronikus utastájékoztatási és díjfizetési rendszer.

    Bacsó Tibor, az Accenture magyarországi ügyvezető igazgatója kedden, a Föld Napja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elmondta, 2020-ra 5 milliárd ember fog városokban élni, így ők lesznek a Föld erőforrásainak legnagyobb fogyasztói.
    Hozzátette, miközben a városlakók is jelentős urbanizációs kihívásokkal néznek szembe, folyamatosan növekvő szükségleteik miatt a városoknak is egyre nagyobb gazdasági és társadalmi problémákat kell kezelniük.

    Az ügyvezető kifejtette, az Acccenture "intelligens város - smart city" koncepciója a meglévő infrastruktúrákhoz társítja az új digitális eszközöket, amelyek egyesítésével új megoldásokat lehet bevezetni. Gátolja azonban változást, hogy a városok jó része külön-külön, egyedi projektek keretében fejleszti például energetikai, közlekedési, egészségügyi, közbiztonsági rendszerét, illetve infokommunikációs technológiáját, átfogó stratégia és keretprogram nélkül.

    Az Accenture szerint Magyarországon is érdemes a városoknak felmérniük a koncepcióban rejlő lehetőségeket. Egy intelligens város ugyanis nemcsak a környezet szennyezését csökkentheti, hanem magas színvonalú szolgáltatásaival és élhető környezet kialakításával vonzza a tehetséges fiatalokat, növeli a beruházások számát, élénkíti a gazdasági környezetet és segítheti új iparágak kifejlődését, ezzel is hozzájárulva az életszínvonal növeléséhez.

    A társaság tanulmánya szerint London már felfedezte a digitális infrastruktúrában rejlő lehetőségeket, polgárai számára kifejlesztette és ingyenesen elérhetővé tette a Londoni Adattárat, egy hivatalos honlapot, amely számos közérdekű adathoz enged hozzáférést. Ezzel nemcsak innovatív ötletek és alkalmazások kifejlesztését is lehetővé tette, hanem üzleti vállalkozások létrejöttét.