"Lekáderezés" -- hangzott a régi világban az, hogy bizonyos szervek információt gyűjtöttek össze emberekről, mielőtt jót, vagy rosszat szerettek volna vele tenni. A célok változhattak, az információgyűjtés nem. E feladattal foglalkoznak például a titkosszolgálatok, a marketingesek, az újságírók, információbrókerek, hírszerzők. Eljárásaik között sok hasonlóság és különbözőség van.
A "szabadfogású" információszerzés az ipari kémek eljárása. Az állami hírszerző szervek is sokféle eszközt vethetnek be saját illetve a velük együttműködő vállalatok számára. (Vö.: Ami jó a Boeingnek, az jó az Egyesült Államoknak is -- Bill Clinton). Az információbrókereknek, akik íróasztal mellett dolgoznak (desk research), legfontosabb eszközei a telefon és az internet, illetve a térítéses adatbázisok. Sok esetben az interneten azonosítják a kutatás irányát, a megkérdezendő személyeket, és telefonon jutnak hozzá a sokszor addig még le nem írt, unikális információhoz.
Az információkeresési munkát, kiterjedtségét és eszközeit a kurrens jogi szabályozás és az információbróker etikai kódex is szabályozza. Elrettentő eset volt, amikor 1999-ben Liam Youens New Hampshire államban lelőtte korábbi csoporttársát, Amy Boyert, majd öngyilkos lett. A tettes honlapján leírta, hogy Boyer felkutatására a Docusearch tanácsadócégtől kérte meg születési időpontját, társadalombiztosítási számát és munkahelyi adatait. A Docusearch a munkát kiadta Michele Gambino információs tanácsadónak, aki állítólag hazudott akkor, mikor információszerző telefonálásakor a kérdezés célját tudakolták. Boyer anyja perbe fogta a Docusearh-et.
Az emberek tevékenységeik során millió jelet hagynak maguk mögött, és ezeket a figyelmes és kitartó szemlélő össze is gyűjtheti. Munkája a fenti korlátok figyelembe vételével arra is felhasználható, hogy az illető jövőbeni viselkedését is előrevetítse. Ez az előrevetítő eljárás (projekció) természetesen soha nem lehet tökéletes, de ma már megvannak azok az eszközök, amelyek akár az illető majdani versenyképességét is bemérik. A szociológiai alapokon nyugvó módszertant (GLOBE-módszertan szerinti kutatás) kiegészíthetik olyan tartalomelemző eljárások, amelyek az illető szövegeiben azonosítják például a versenyképességet előrejelző alacsony hatalmi távolsági indexet, vagy a magas intézményi kollektivizmus indexét. Az eredmények felhasználhatók a fejvadász- a szervezetfejlesztő, a hitelbírálati illetve HR-vezetési feladatok végzéséhez.
A téma kapcsán a Magyar Információbrókerek Egyesülete www.mibe.info jún. 6-án tart konferenciát "Információs emberekről -- Tudások és hálózatok" címmel, melyen marketinges, jogi, hírszerző, fejvadász, közösségimédia-kutató és tartalomelemző szakemberek előadásai hallgathatók meg.