Dr. Terták Elemér a Geneva Association által 2012-re az iparág legnagyobb kihívásaiként azonosított három témát járta körül: a pénzügyi stabilitás megszilárdítását, a természeti katasztrófák kormányzati kezelését és a demográfiai helyzetet alakulását. A pénzügyi stabilitás megteremtésén belül az adósságválság kezelése, a Szolvencia II és az egyéb szabályozói változások kapták a leghangsúlyosabb szerepet, de az előadásban hallhattunk a frissen bevezetett, nem-életbiztosításokat terhelő biztosítási adó lehetséges következményeiről is. A katasztrófák kapcsán hangsúlyos szerepet kapott az éghajlatváltozás és a hozzájuk kapcsolódó, évről évre növekvő biztosítói kárkifizetések problematikája, a demográfiai helyzet kapcsán pedig a nyugdíjrendszerekre nehezedő nyomás állt az előadás középpontjában.

Kerékgyártó Csaba, a MABISZ főtitkár-helyettese a biztosítási szektorra vonatkozó EU-s szabályozási környezet jövőbeli alakulásába adott betekintést. Az előadáson nemcsak az új európai kockázatkezelési és tőkeszabályozási rendszerről, a Szolvencia II-ről hallhattak a résztvevők, hanem említésre kerültek a gender direktívával, a biztosításközvetítők jutalékával, adat- és fogyasztóvédelemmel, és a szabályozások összhangjával kapcsolatos jövőbeli kihívások is.

Erdős Mihály, a Generali elnök-vezérigazgatója a biztosítók stratégiai lehetőségeit feszegette: körbejárta a biztosítási piac megváltozott körülményeit, a változó ügyféligényeket és az erre adható lehetséges biztosítói válaszokat.

Urbán László előadásában összefoglalta a magyar gazdaság fő problémáit, valamint az arra eddig adott és a jövőben adható lehetséges kormányzati válaszokat. A szakember előadásában kitért a magyar gazdasági növekedés korlátaira és a jövőbeli kilátásokra is.

A vezérigazgatói kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy a közép-kelet európai régió „varázsa eltűnt”, és Magyarország biztosítási piaca egyre inkább leszakad a többi környékbeli országétól. Pozitívumként említették a résztvevők, hogy az új biztosítási adó hatálya nem terjed ki az életbiztosításokra, és így nem okoz további nehézséget a hosszútávú öngondoskodás tudatosítása szempontjából. Új, a piac növekedését elősegítő lehetőségként azonosították a szereplők az egészségbiztosítást, a mezőgazdasági- és felelősségbiztosításokat.

A gfb-ről rendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői nemzetközi kontextusba helyezték a magyar gfb-piac gyakorlatát, és megfogalmaztak néhány változtatási igényt a hazai piacon. A piacon évek óta tartó negatív díjspirál fő okaként a csökkenő kockázatot, és nem az öldöklő versenyt nevezték meg a szereplők, valamint új lehetőségként jelent meg a gfb-hez köthető kiegészítők további terjesztése. A kerekasztal során a direkt kárrendezést, a díjhirdetés liberalizációját és a gfb-díjak szorosabb állami szabályozásának lehetőségét is körbejárták a résztvevők.

Az életbiztosítási kerekasztal szereplői a nyugdíjbiztosításban látják a legnagyobb növekedési lehetőséget, bár kiszámítható jogi környezet esetén az egészségbiztosítási piac is fellendülhet. A tavalyi konferencia egyik fő üzenete, a szektorsemleges megtakarítás-ösztönzés ismét jelentős igényként fogalmazódott meg. Az iparági szereplők véleménye szerint a szektortól túlzott transzparenciát várnak el: miközben a sokmilliós autóvásárlás esetében az üzletkötői jutalék nem jelenik meg az ügyfél számára, a hozzá kapcsolt pár tízezer forintos biztosítási díjjal kapcsolatban a jogalkotó lényegesen nagyobb átláthatóságot várna el.

A Szolvencia II rezsim által előírt ORSA-t (Own Risk and Solvency Assessment, Saját kockázat- és szolvencia értékelés) járta körül előadásában Hanák Gábor, a KPMG aktuárius igazgatója. Hanák Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy az új rezsimben a vezetésnek tisztában kell lennie az adott társaság kockázatkezelési rendszereivel, valamint a kockázatkezelés folyamatát be kell ágyazni a biztosítók napi működésébe, döntési mechanizmusaiba.