A terrorista hálózatok struktúrájának feltérképezésével, illetve az olyan egyéni jellemzők figyelembe vételével, mint az anyagi helyzet vagy a bombakészítési gyakorlat beazonosíthatóak lehetnek a terrorista merényletekben kulcsszerepet játszó elkövetők. Mivel a játékelméleti modellek képesek hozzárendelni a vizsgált hálózatokhoz a fentiekhez hasonló ún. kiegészítő információkat, ezen megközelítéseket alkalmazva realisztikusabb végeredményeket kaphatunk, melyek fontos szerepet játszhatnak a terrorelhárításban – derült ki a spanyol-olasz-holland kezdeményezésre életre hívott, új játékelméleti eredményeket bemutató SING8 (8th Spain-Italy-Netherlands meetings on Game Theory) konferencián. Az európai országok által kezdeményezett, de ma már a tengerentúlról is látogatott eseményen közel 150, a játékelméleti kutatásokban nemzetközi szinten is elismert kutató prezentálta eredményeit Budapesten.

A játékelmélet az egyének között zajló stratégiai kölcsönhatások matematikai leképezése, mely megközelítéseket elsősorban a közgazdaságtudományban alkalmazzák, de az elméletek használhatóak a katonai fegyverkezési versenyekben, a szociális- vagy politikai tudományokban, de a biológiában is. A konferencián a fentieken kívül szó esett olyan, a XXI. században problémát okozó jelenségekről is, mint a folyószennyezéssel kapcsolatos országok közötti felelősségvállalás, vagy az egyéni szociális hálózatok kiterjedtsége és a dohányzás közötti kapcsolat.

A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) megrendezett eseményen a játékelméleti kutatásokban kiemelkedő szaktekintélynek számító külföldi meghívottak (Francis Bloch, Aviad Heifetz, Jean-Jacques Herings, Hamid Sabourian) mellett számos elismert hazai szakember is előadást tartott. Így többek között  a fehérjék közötti hálózatokat bemutató, iskolateremtő kutató, Csermely Péter prezentációját is meghallgathatták a jelenlévők, mely kiváló példája a játékelmélet biológiában és orvostudományban való alkalmazásának.

„Nagy elismerés számunkra, hogy a 2005 óta megrendezett konferenciasorozatot idén Pintér Miklóssal, a BCE docensével közösen Budapestre hozhattuk és így hazai pályán bizonyíthattunk. Hiszen a játékelmélet nemcsak nagyon fontos, de egyben nagyon ‘magyar’ terület is. Alapjait Neumann János rakta le, de Harsányi János is a matematika ezen ágában elért kiemelkedő eredményeiért kapta Nobel-díját. A mostani konferencián részt vett magyar kutatók és Ph.D hallgatók száma is bizonyítja, a területen hazánk újra a nemzetközi élbolyhoz tartozik.”  – fogalmazott dr. Kóczy Á. László, az MTA kutatója, a konferencia szervezőbizottságának elnöke. A játékelméleti kutatócsoportot is vezető szakember hozzátette: a természet- és számítástudományokban fellelhető hazai szaktudást számos területen, akár a döntéshozatalban is megérné alkalmazni, hiszen mint azt a konferencián ismertetett gyakorlati példák is igazolják, a legkülönbözőbb problémák elemzésére, de azok megelőzésére is kiválóan alkalmazhatók ezen matematikai kutatások. „A játékelmélet elsődleges felhasználási területe a közgazdaságtan, de ettől látszólag távol eső kérdésekben, mint például a biológiában vagy a nemzetvédelemben is segítségül szolgálhat.” – tette hozzá a kutató.