A jövő internete

Csapó Ida Csapó Ida, 2000. június 30. 12:42
A jövő internete volt a témája annak a rendezvénynek, amelyet a Magyar Marketing Szövetségen belül működő Internet Marketing Klub 2000. június 29-én délután tartott Budapesten a Hotel Erzsébetben.
Közigazgatási szemmel beszélt az internetről Csutorás Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal Kiemelt Informatikai Fejlesztések Főosztályának osztályvezetője. A világ 175 millió internethasználója között a 600 ezer magyar netező mintegy 2 millió magyar weblapon böngészhet. Csutorás Zoltán kiemelten fontosnak tartotta ezen weblapok tartalmát, s úgy vélte, a magyar közigazgatás internetes jelenlétének a szolgáltató állam, immár 12 éves gondolatát kell alátámasztania. A veszélyek társadalmi és gazdasági oldaláról egyaránt beszélt, de taglalta a pozitívumokat is.

Az internet révén jelentősen csökkenthetők a közigazgatási költségek - magyarázta, és egy USA-beli példát hozott fel. A személyes ügyintézés ott 1 dollár, ugyanez telefonon keresztül 50 cent, és csupán 13 cent, ha mindez az internet segítségével zajlik. A szociális és társadalmi lehetőségek közül kiemelte az esélyegyenlőséget, az oktatási lehetőségek továbbszélesítését, a naprakész tájékoztatás és ügyintézést, valamint az online demokrácia gondolatát. Részletesen ismertette az e-Europa elképzelést, s elmondta, hogy a nemzeti kormányzatoknál az ausztrál, a szingapuri és az amerikai minta alapján háromféle megközelítés létezik.

Idehaza az idén év végére várható a magyar törvényhozás jóváhagyása a digitális aláírással kapcsolatban, s kormányzati szinten az informatikával kapcsolatban az elmúlt három hónapban tapasztalható megélénkülés. A kormány jelenleg végeztet szakemberekkel becsléseket arra vonatkozóan, mi lehet a hatása annak, ha hazánk csatlakozik a szingapuri egyezményhez.

Csutorás Zoltán megerősítette, az Orbán-kormánynak feltett szándéka az internet hazai elterjesztésének gyorsítása, az IT-ipar fellendítése, de egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, erről számszerűsített vízió a jövőre nézve nem létezik. Végül megmutatta a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi weblapját, ahol az egyetlen interaktivitást az jelenti, hogy e-mailt lehet írni a miniszterelnöknek, Orbán Viktornak.

Mester Sándor, a Brüsszelben székelő ETIS, az Európapi Távközlési és Informatikai Szövetség operációs igazgatójaként a nonprofit szervezet működéséről beszélt, s arról, hogy a 29 tag hogyan látja az internet kihívását. A hagyományos telekommunikációs cégek igyekeznek saját magukat definiálni, és a saját árnyékukat is átlépni amikor is sokféle választ adnak a gyorsan változó üzleti körülmények között. Mester Sándor szerint olykor teljesen szabadjára engedik magukat, mert akár szoftver- és hardver-kereskedésbe is belefognak. Egyértelmű az, hogy valamennyien üzleti lehetőséget, de kihívást is látnak az internetben.

Mester Sándor saját véleményeként elmondta, hogy az interneten az aranyláz-korszaknak vége, és eljött az az időszak, amikor fontossá vált a befektetések megtérülése. Úgy vélte, hogy az 1.6 milliárdos forgalmat bonyolító Amazon.com néhány százmillió dolláros vesztesége menedzsment probléma, de ezt a tőzsde nem tolerálja. Hangsúlyozta, nem szabad elfelejteni, hogy az információs technológia sokrétű fejlődésen megy keresztül, és ennek csak egyik ága az internet, s azonnal kiemelte a harmadik generációs mobiltelefonok megjelenését. Mester Sándor egy kérdésre azt felelte, számítástechnikai újságíró múltját nem tudta megtagadni, ezért is írta meg az első magyar e-bookot mégpedig az EU-ról, kissé rendhagyó módon.

Máth András, a Netsurvey Magyarország kutatója a hazai internetfelhasználókkal kapcsolatos adatokat elemezte napjainktól visszatekintve az elmúlt három évre. Nagy érdeklődéssel kísért előadásában kiemelte, véleménye szerint az utóbbi egy évben stagnálás tapasztalható a hazai internethasználat terén az újonnan belépő felhasználók kis létszáma miatt, és ez fölöttébb elgondolkodtató, s egyben figyelmeztető jel is.

Korosztályi megoszlásban nőtt a 40-50 év közötti magyar netezők száma, összességét tekintve pedig továbbra is a magas iskolázottság és magas jövedelem a jellemző a hazai netizenekre. Véleménye szerint a jövőben még inkább fontos lesz az internet használatának oktatása, s az online-marketingesek is csak net-használatban kiművelt főkre alapozhatnak.

A szakmai délután második felében Paksi Attila, a One-to-One, azaz a személyre szabott marketing kritériumait és lehetőségeit taglalta, majd Hegyi György, a webmarketing.hu képviseletében sajátos hangvételű előadásában az alternatív internetes közösségek és gazdaság kapcsán a fikciókról és a lehetőségekről beszélt Neal Stephenson vízióját is bemutatva, elemezve.