18-as karika a Média Hungary-n

forrás: Prím Online, 2013. április 29. 16:53

Ha van olyan rendezvény, amit sem a tartalomszolgáltatók, sem a hirdetési ügynökségek, sem a hirdetők nem hagyhatnak ki, az a Media Hungary, amely idén tölti be 18. életévét, vagyis válik nagykorúvá. Persze mindazok, akik az elmúlt években sem mulasztották el, tudják, hogy felnőtt ő már régen, az 1200-1300 fő részvételével megrendezett igen nagy befolyású konferenciákat gyakorlatilag a kezdetek óta a rendkívül sokoldalú program, a professzionális szervezés, és a szakmai networkingre egyedülálló lehetőséget teremtő hangulat jellemezte.

Míg a konferencia értékei csak egyre hangsúlyosabbá váltak, de alapjaiban nem vátoztak, a szakma igen, mégpedig drámai mértékben: megváltoztak a tartalom-hordozók, egykor hatalmasnak és elmozdíthatatlannak hitt birodalmak tűntek el a süllyesztőben, kérész-életűnek vélt vállalkozások nőtték ki magukat meghatározó játékosokká, és a piac legkülönbözőbb szereplői bukkantak fel az értéklánc legváratlanabb pontjain. Nincsenek sokan azok, akik 18 éve is és most is meghatározó szereplői a Magyar médiapiacnak, de velük egészen bizonyos, hogy az idén is találkozhatunk Siófokon május 14-15-én a 18-as karikával ellátott felnőtté érett  konferencián.

 
A konferencia alcíme – “Bárány báránynak farkasa” - magáért beszél; látszólag mindenki szelid bárányként próbál boldugulni a beszűkült és még mindig szűkülőben lévő piacon, ugyanakkor óhatatlanul is mindenki mindenkinek vetélytársává válik. A szlogen egyenes folytatása a tavalyi "A pénz beszél" alcímnek, csak éppen megfejeli azt: sajnos ma már többnyire csak úgy juthatunk több pénzhez, bevételhez, ha egymástól vesszük el...
 
E kiélezett versenyhelyzetben persze mindenki keresi a kapaszkodókat, a – legalább alkalmi – szövetségeseket, a saját javára fordítható piaci folyamatokat. Vannak, akiknek a technikai fejlődés jelenti a megoldást, másoknak éppen ez okozza a legnagyobb gondot. Gondoljunk például az OTT tartalomelosztásra: lesznek olyan tartalomgyártók és/vagy –elosztók, amelyeknek ez a technológiai megoldás jelenti a túlélés zálogát, ugyanakkor lesznek olyan hagyományos műsorterjesztők, amelyeknek ez adja meg a kegyelemdöfést.
 
A hirdetési piacon a teljesítmény-alapú technikák terjedése vezethet hasonló eredményre: a hirdető és a fogyasztó között az értékesítési lánc leegyszerűsödik, ami a közvetítők egy részének felértékeli a szerepét, míg másokat könnyen feleslegessé tehet.
 
A médiapiacra való belépési költségek brutális csökkenése, az új digitális tartalom-előállító és –terjesztő eszközök, illetve hirdetési módok könnyű kezelése, a disztribúció egyszerűsödése egyeseknek új piacot teremt, másoknak végzetes fenyegetést jelent.  Az értéklánc különböző pontjain piacvezető vagy meghatározó pozícióval rendelkező szereplőknek ma még érdemi beleszólásuk van a dolgok alakulásába, de az éhes farkasok már ott köröznek a leggyengébbnek látszó bárányok körül…
 
Az idei Media Hungary két napján négy előadóterem több mint 190 külföldi és hazai előadó segítségével e stratégiai szintű dilemmák mellett - bevált jó gyakorlatok és konkrét esettanulmányok bemutatásával - rengeteg napi szintű, rendkívül gyakorlatias kérdésre is választ keresnek a szervezők. A több mint 80 előadás, vita, fórum közül az alábbiakat érezte kiemelésre méltónak a konferencia szervezője, Csermely Ákos:
 
Gazdaság és média: szimbiózis vagy érdekházasság? A média polarizálódása, a csatornák bővülése és a fogyasztói szokások átalakulása miként változtatja meg a következő években e kétoldalú kapcsolatot?
Hogyan igyekeznek a tartalomtulajdonosok olyan formátumokat és csomagokat kialakítani, amelyek vonzóak a hirdetők számára?
Ki dönti el, melyik hír a fontos? Hogyan működnek a magyar newsroomok? Mihez igazodnak elsősorban a hírszerkesztők?
Miként veszik figyelembe a newsroomok és hírszerkesztők az egyre nagyobb számban megjelenő blog-civil média híreit, beszámolóit?
A blog üzleti modellje. Ismert bloggerek a motivációjukról. Meg lehet-e élni a blogból? Mit gondolnak a bloggerekről a „hivatásos” véleményformálók?
Milyen új csatornákon és terjesztési módszerek segítségével igyekeznek a tartalomgyártók eljutni a fogyasztókhoz? Ki profitál a legtöbbet az alternatív terjesztési módokból? Milyen új üzleti modellek kialakulása várható? A terjesztőknek kétfrontos harcot kell vívniuk a tartalmakért és a fogyasztókért?
Milyen felállást hoz az átállás? Kell-e aggódniuk a különböző műsorterjesztési platformok képviselőinek az analóg lekapcsolás közeledtével? Kinek mekkora szelet jut a jelenleg még analóg háztartások piacából? Érdemes-e harcolni ezért a piaci szegmensért?
Ha a lakosság a nagy sávszélességben rejlő lehetőségeket felismerve „rákap” az internetes média-fogyasztásra, a kábeltársaságok könnyen kannibalizálhatják korábban stabilnak hitt műsorterjesztési alapszolgáltatásukat. Milyen stratégiával és taktikával igyekeznek ezt elkerülni?
Meddig lehet és meddig érdemes elmenni a célcsoport-szegmentációval? Meddig osztható és mivel köthető le az közönség? Lehet-e és érdemes-e testre szabni a műsorfolyamot? Hogyan hat a szórakoztató műsorszámokra és műsor-folyamokra az OTT?
Crossmedia hirdetések és teljesítmény alapúság. Hogyan használják ki egyes márkák a hagyományos és az új média lehetőségeit annak érdekében, hogy elérjék az elkötelezettséget és a konverziót?
Az értékesítés hatékonyságát növelő reklámlehetőségek a tömegmédiában. A médiatervezés optimalizálásának eszközei a sajtóban, tévében, rádióban. Milyen új üzleti modellek körvonalazódnak?
Miként lehet az egyes csatornákat és eszközöket összehasonlítani?
Mennyire megbízható erre az elérés-/ár mutató? Mérhető-e minden esetben a konverzió? Ha nem, milyen közelítést lehetne rá használni?
Lehet-e és ha igen, akkor mely performance based eszközket lehet a tömegmédia, tömeghirdetés-kampányaihoz illeszteni?
A hiányzó láncszem: konverzió és e-kereskedelem. Hogyan egészítheti ki az e-kereskedelem a tömegmédia bevételeit?
Hatékony kampánytervezés: az RCQ koncepció (elérés-költség-minőség) lehetővé teszi a teljes értéklánc / értékesítési lánc részletes elemzését, s így a kampány hatékonyságának mérését.
Kit céloz meg a platformokon átívelő videóhirdetés? Hogyan használhatja a tömegreklám a második képernyőt?
Mérhető-e a televízió, sajtó, outdoor hatása az online konverzióban? Miért hirdetnek offline médiában olyan online cégek és termékek, mint a Google, Árukereső, Jófogás.hu, Profession.hu?
Hogyan változtatja meg a teljesítmény-alapú megjelenítés a hirdetők online költéseit? Hogyan optimalizálhatják a leghatékonyabban a hirdetők a befektetésük megtérülését az online kampányok során?
Termék-elhelyezési tapasztalatok: hogyan hatott a piacra az új eszköz elérhetővé válása?
A konverzióra törekvés általánossá teheti-e a média és a fogyasztók, sőt végső soron a hirdetők és a fogyasztók közötti közvetlen (DM, e-DM, mobil-DM, közösségi média, stb.) kapcsolatfelvételt? Mi az a Big Data, és mire lehet használni? Mi lesz az ügynökségek szerepe? Munkaerőt és know-how-t kölcsönöznek a hirdetőknek és a médiának – vagy új szerepet vállalva beállnak a szereplők közé?
Miről árulkodnak a különböző felületek időnként szélsőséges határok között mozgó árai?Hogyan lehetne megőrizni a piac stabilitását, ha az eltérő árazási és piacszerzési stratégiák és üzleti modellek nem mutatnak irányt sem az ár, sem az érték szempontjából?
Mobil és táblás fogyasztói szokások. Melyik eszközön tipikusan milyen tartalmakat fogyasztanak a felhasználók? Milyen minták rajzolódnak ki az elmúlt évek kutatásai alapján az egyes felhasználói csoportokban? Mennyire lehet előre jelezni a következő évek várható fogyasztói attitűdjeit és szokásait?
Mire vágyik a mobil fogyasztó? A felhasználói igények vagy a fejlesztői ötletek generálják a fejlődést a mobilpiacon? Miből lesz addicionális bevétel, mi húzza a következő évek piacát?
Mivel lehet a mobil platformon több pénzt keresni: meglévő tartalmak adaptálásával vagy originális tartalmak előállításával? Melyik mennyibe kerül, milyen esetben célszerű használni és mik a kockázatai?
Milyen tartalmakat és milyen élethelyzetekben fogyasztanak a mobil eszközökön? Elsősorban a tájékozódás (hírek, információk) vagy a szórakoztatás (videók, játékok) eszköze a mobil? Válhat-e valaha a mobil az elsődleges tartalomfogyasztási eszközzé?
Hogyan állítható a mobil és a tablet az értékesítés szolgálatába? Hogyan lehet növelni az eladott áruk és szolgáltatások mennyiségét a mobil platformra optimalizált technikákkal? Mivel növelhető a felhasználók nyitottsága e csatorna iránt?
Hogyan lehet belső céges kommunikációra használni a mobilt?
Bevált-e a mobil, mint promóciós eszköz? Mik a tapasztalatok, mennyire alkalmas a brand-lojalitás erősítésére, fogyasztói adatbázis-építésre vagy az értékesítés támogatására? Mekkora üzlet a mobil játékpiac?
Hogyan alakul át a munkaerőpiac a médiában? Mire számíthat a következő években a munkaadó és munkavállaló? Kik tartanak előadást, és kik ülnek a nézőtéren a 36. Media Hungary konferencián 2031-ben?
Túlélési gyakorlat. Kit fenyeget leépítés? Hogyan küzdhetünk ellene? Mit tehet, akivel mégis megtörténik?
Milyen az ideális munkavállaló? Milyen készségeket és képességeket várnak el a kommunikációs területen foglalkoztatottaktól a munkáltatók? Stratégiai gondolkodókra vagy szimpla végrehajtókra van szükség?
Megszerezni és megtartani. Hogyan lehet kialakítani és fenntartani a munkavállalói lojalitást?
Hogyan kerülj a HR-es/fejvadász látókörébe? Personal branding, Self Brand & Self Management. Meddig érdemes elmenni az önmarketingben? Milyen mondatok verik ki a biztosítékot az állásinterjún és a motivációs levélben? Mire ugranak és mitől záródnak be a munkáltatók és a fejvadászok?  Hogyan érdemes készülni az interjúra?