A szerbiai NATO-bombázás volt az egyik első kiberháború

MTI Sajtóadatbank, 2013. október 1. 09:01

Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázása volt az egyik első kiberháború, a jugoszláv hadsereg az elektronikusan összegyűjtött adatok segítségével sikeresen tudta értesíteni katonáit arról, hogy hol várható légicsapás - írta hétfői számában a Politika című belgrádi napilap.

A lap szerint Szerbia a régió azon országai közé tartozik, amelyeknek nincs meghatározott kiberbiztonsági stratégiájuk, annak ellenére, hogy az informatikai háborúzás egyre nagyobb teret hódít. Az állami információs rendszerekre mért támadások óriási károkat okozhatnak egy ország gazdaságában és biztonsági rendszereiben is, és lehetővé teszik a kémkedést - fogalmazott a Politika. A lap emlékeztetett arra, hogy mivel a lakosság nagy része minden nap használ számítógépet, és telefonon is internetezik, valamint adataik bekerülnek a különböző adatbázisokba, így ezeknek a rendszereknek a szabotálása vagy a hackelése a lakosságot is veszélybe sodorhatja.
 

"A kiberbiztonságról szóló stratégiának meg kell határoznia, hogy pontosan mit kell védeni a kibertámadásoktól, hogy mely állami intézmények felelnek ezért, hogyan fogják elvégezni ezt a feladatot, és mit használnak majd a cél érdekében" - nyilatkozta a lapnak Ivan Vulic ezredes, a szerb fegyveres erők vezérkarában a telekommunikációért és informatikáért felelős igazgatóság tagja.
 

A kiberbiztonság fejlesztése szempontjából a legnagyobb hangsúlyt a védelemre helyezik - fogalmazott a Politika, hozzátéve, hogy a "kiberbiztonság" és a "kiberháborúzás" szavak még nem szerepelnek egyik katonai részleg nevében sem, de a hadsereg informatikusai főleg ezeken a területeken dolgoznak.
 

A Politika azt írta, hogy az ország 1999-es NATO-bombázását követően egyre fajsúlyosabbá vált a kiberhadakozás, amelyet nem kísértek fegyveres összetűzések. Példaként a Stuxnet számítógépes vírust említette a lap, amely jelentősen lelassította az iráni atomprogramot, és amelynek a bevetéséről hivatalosan még mindig nem lehet tudni, hogy azt ki is hajtotta végre. A NATO pedig - emelte ki a Politika - már azt is lehetővé teszi, hogy egy ország ellen fegyveres támadás induljon, ha az veszélyezteti a katonai szövetség bármely tagjának kiberbiztonságát.
 

A cikk szerint számos ország fektet nagy hangsúlyt a kibervédelemre, mert rájöttek arra, kifizetődőbb, ha előrelátóak, mintha megvárják a "nulladik napot", vagyis a támadást, amely óriási károkat okozhat. A "nulladik nap" kifejezés azért helytálló - magyarázta a Politika - mert a hagyományos háborúzástól eltérően a kiberháború előkészületeit nem lehet előre látni, nincsen ugyanis toborzás, és nem kellenek fegyverek. A meglepetésszerű támadás pedig azonnali károkat okoz.
 

Szerbiában - Franciaországhoz hasonlóan - a védelmi minisztérium felel az elektronikus biztonságért is, vagyis egy szervezet felel az összes állami szerv kiberbiztonságáért. A szervezetnek "szabályozó funkciója is kell, hogy legyen, hogy meghatározza az eszközöket és azok használatát, de végrehajtó funkciója is, hogy döntsön arról, hogyan reagáljunk a kibertámadásokra" - hangsúlyozta Vulic ezredes. 
 

"Aki meg tudja védeni magát, az támadni is tud" - emelte még ki a Politikának adott interjú végén Vulic.

E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra

Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében. 

2024. március 28. 19:05

A Philips Monitors E1 terméksorozat három új, többcélú modellel bővül

A Philips Monitors E1 sorozata ebben a hónapban három új modellel bővül. Az irodai felhasználók és távmunkában dolgozók számára szükséges összes alapvető funkcióval ellátott új modellek segítenek a felhasználóknak a kapcsolattartásban és növelik a termelékenységüket, mindezt versenyképes áron. 

2024. március 28. 13:27

Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program

A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.

2024. március 28. 11:50

Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban

Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.

2024. március 28. 10:01

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05