Egy céges laptop elveszetése átlagosan 2,4 millió forint kárral jár
A céges laptopok leggyakrabban utazás közben tűnnek el, az ellopott és adatvédelmi rendszerrel nem rendelkező gépek több mint fele illetéktelen felhasználóhoz kerül, a magyar cégeknek egy-egy eszköz elvesztése az adatok értékével és az eszköz árával együtt, mintegy 2,4 millió forint kárt okoz - derül ki az Intel kutatásából.
A kutatást 744 vállalat bevonásával a Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában végezték, a cégek 27,6 százaléka úgy nyilatkozott, hogy loptak már el tőlük gépet, illetve veszett már el laptopjuk.
A felmérés általános megállapítása szerint, ha a mobileszközök elhagyják a vállalat területét, még nagyobb az eltűnési kockázat. Ugyanakkor az is igaz, hogy Lengyelországban eltulajdonított céges laptopok harmadát közvetlenül a vállalatoktól lopták el. A cseh cégek sem állnak jobban, hiszen ott a harmaduk tűnik el a munkahelyen, míg Magyarországon majdnem 20 százalék ez az arány, Szlovákiában pedig 22,5 százalék. Ráadásul a közép- és kelet-európai vállalatoknál eltűnő laptopok 26,4 százalékos részaránya több mint kétszeresen meghaladja az egyesült államokbeli vállalatoknál tapasztalt értéket, ahol az összehasonlító felmérések szerint a laptopok mindössze 12 százaléka tűnik el.
A vállalatok többsége azt állítja, hogy az adatok elvesztése súlyosabb gondot jelent neki, mint az eszköz eltűnése. A hardver költsége nagyjából átlagosan 360 ezer forint, míg az azon tárolt adatok értékét több mint 2 millió forintra becsülik a vállalatok. A becsült érték Lengyelországban a legmagasabb 2,32 millió, cseheknél 2,2 millió, a magyaroknál 2,178 millió, míg a szlovákoknál 1,8 millió forint. Az összegek az elveszett adatok értéke mellett például tartalmazzák a szellemi tulajdonjogot, valamint azt, hogy az alkalmazott a munkaeszköz nélkül nem tud dolgozni.
A tényleges kárnál is nagyobb veszélyt jelent azonban az ellopott adatokkal való visszaélés kockázata. A maximális kárértéket a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában határozták meg a legmagasabban, több mint 15 millió forintban. A lengyel cégek 13,15 millió forintra becsülik a maximális kárt, míg a magyarok mintegy 10 millió forintra.
A kutatásról szóló közlemény idézi az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatóját, Gacsal Józsefet, aki elmondta: a legtöbb informatikai vezető is osztja azt a nézetet, miszerint a laptopok elvesztése végzetes következménnyel is járhat a vállalat számára.
A legtöbben Lengyelországban vannak ezen a véleményen (84,3 százalék), és csak Szlovákiában vannak kisebbségben azok a válaszadók (41,7 százalék), akik szerint nem fogja tönkretenni a céget az, ha eltűnik az egyik vezető laptopja. Hozzátette, a fő probléma az, hogy a vállalatok nem titkosítják az adataikat, minden második laptopról hiányzik az adatvédelmi rendszer. Ez leginkább Magyarországra jellemző (58,6 százalék), majd Szlovákia (55,3 százalék), Csehország (52 százalék), majd Lengyelország (51 százalék) következik.
Kapcsolódó cikkek
- A munkavállaló online viselkedése a legfőbb kockázati tényező!
- Óriási szerverfarmot létesített az NSA
- Bővült a Dell Inspiron családja
- A nethasználók saját maguk teszik megfigyelhetővé magukat
- Pénzforgalmi adatokat is gyűjt az NSA
- A Huawei is tiltakozik a titkos adatgyűjtés ellen
- Minden online titkosítást feltört az amerikai és a brit szolgálat
- Az adatlopás megelőzése jórészt az alkalmazottakon múlik
- A belföldi kommunikációt is megfigyelte az NSA
- Amerikai szoftvercégek vizsgálata Kínában
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
Innováció a légi szállítmányozásban
A DSV egy hazánkban innovációnak számító, korábban még sosem alkalmazott átvilágítási szolgáltatás elindításával új export légiszállítási lehetőségeknek nyit kaput. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér közvetlen közelében található raktárukban már 2-8 Celsius-fokos környezetben is átvilágítási szolgáltatás nyújtására lesznek a továbbiakban képesek, ezzel pedig fellendítik a BUD Airport gyógyszerexport tevékenységét. A fejlesztés egy gyógyszeripari üzleti esemény keretein belül debütált 2024. április 23-án, Vecsésen.
Bridgestone abroncsokon gurul a Maserati első teljesen elektromos SUV-ja
A prémium gumiabroncsok és fenntartható mobilitási megoldások terén világszinten vezető Bridgestone-t választotta a Maserati, hogy egyedi 20"-os gumiabroncsokat fejlesszen első teljesen elektromos SUV-ja, a Maserati Grecale Folgore számára.
SFFA 2024 – bejelentették az International Filmmakers 30 shortlistesét
A Creo örömmel jelenti be a Sony Future Filmmaker Awards 2024 shortlisteseit. A hat kategóriában 30 filmkészítőből álló shortlisten szereplő alkotók egyedülálló élményben részesülnek, és egy héten át különleges eseményeken vehetnek részt a Sony Pictures Studios Los Angeles-i telephelyén, beleértve egy workshopot, amely páratlan hozzáférést biztosít az iparág kulisszái mögé. A 2024. május 30-i díjátadó ünnepségen pedig kihirdetik a hat kategória győztesét, akiket szakértő zsűritagok választanak ki.
Tovább terjeszkedik a belga-magyar logisztikai raktárfejlesztő-vállalat
A belga-magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Weerts Logistics Park (WLP) HUR One Kft. közel 55 000 m2 alapterületű logisztikai csarnokot épít Debrecen szomszédságában, Ebesen. A WLP az első külföldi érdekeltséggel is rendelkező beruházó, amelyik előre, megrendelésállománnyal még nem rendelkező, spekulatív módon fejleszt a Hajdú-Bihar-Vármegyei székhely térségében. A kitűnő lokációjú beruházásra a debreceni repülőtér és az épülő BMW gyár közelében kerül sor.