Prim Hírek

Az oktatási tárca internetes honlapján közzétett tájékoztató szerint: gimnáziumokban ez az arány ennél kicsivel magasabb, míg az általános és szakmunkásképző iskolákban 37 gyereknek jut egy számítógép. Ugyanakkor elenyésző volt azoknak az iskoláknak az aránya - 265-ből mindössze 6 volt ilyen -, ahol a diákok kizárólag a számítástechnika órán férhetnek hozzá a gépekhez.

Az elmúlt évek fejlesztési projektjei közül a legtöbb intézmény első helyen a Sulinet-programot említette. A felmérésben szereplő általános iskolák 74,5, a gimnáziumok 87,2, a szakközépiskolák 55,6 és a szakmunkásképzők 68,4 százaléka jelezte a programban való részvételt. Az intézmények informatikai felszereltsége kapcsán a legnagyobb arányban - 11,5 százalék - a községi iskolák jeleztek lemaradást, kétszer annyian, mint a fővárosiak.

Átlagosnak ítélte az ellátottságot a budapesti intézmények csaknem hatvan, a kisvárosi iskolák 40 és a községi iskolák 46 százaléka. Az átlagosnál jobb a helyzet kisvárosi iskolák több mint 33 százaléka, a megyeszékhelyeken található intézmények csaknem harmada, illetve a fővárosi iskolák mintegy negyede esetében.

A felhasználási területeket illetően az intézmények fő helyen a gazdasági adminisztrációt, a nyilvántartások, statisztikák, kimutatások készítését említették. Könyvtári munkához a gimnáziumok és szakközépiskolák csaknem 70, az általános iskolák negyven százaléka használta a gépeket. Az órai munkához, szemléltetéshez az általános iskolák 44,4 százalékában, a gimnáziumok és szakközépiskolák 63-65 százalékánál vettek igénybe számítógépet. A legszükségesebb teendőnek az iskolai fejlesztés területén az általános és középiskolák egyaránt géppark korszerűsítését és pénzforrások bővítését tartották, míg a diákok hozzáférését mindössze 6,4 százalék említette.

A felmérésből kiderült az is, hogy az intézményvezetők és tanárok kétharmada valamilyen mértékig "már megbarátkozott az új eszközzel". Valamilyen szinten az iskolaigazgatók kétharmada és tanárok, a számítástechnikát oktatókat nem számítva, 74,2 százaléka tekinthető felhasználónak.

A saját géppel rendelkező középiskolai tanárok 43 százaléka, általános iskolai oktatók 28 százaléka használja naponta a számítógépet, míg azok körében, akiknek nincs otthoni gépük ez az arány 20, illetve 10 százalék. Az internethez a válaszadó általános iskolai tanárok valamivel több mint negyede fér hozzá az iskola révén, míg ugyanezt a középfokú iskolákban oktatók több mint kétharmada jelezte.

A válaszadó általános iskolák felénél, a középiskolák 82-88 százalékánál foglalkoztattak főállású rendszergazdát, míg ezt a feladatot az általános iskolák csaknem 31, a gimnáziumok 34, a szakközépiskolák mintegy 44 százalékánál a számítástechnika tanár látta el.

Egy másik szintén a témában végzett szűkebb körű, 20 iskolára és összesen 1850 diákra kiterjedő felmérésből az derült ki, hogy azok akik rendelkeznek otthon számítógéppel tanév közben hetente átlagosan közel 9 órát, szünidőben 14 órát töltenek a gép előtt. A fiúk esetében ez az időtartam 9,3 óra, míg a lányoknál 3,7 óra, míg a szünidőben az arány 15,8 óra, illetve 5,1 óra. A diákok több mint 67 százaléka otthon is használhatott számítógépet. A vizsgálat során a diákok több mint 92 százaléka jelezte, hogy van valamilyen módon internetes lehetősége.