A Concorde-nál háromszor gyorsabb szuperszonikus repülőgépet terveznek

forrás: Prím Online, 2015. augusztus 14. 15:23

Amikor a legendás Concorde a magasba emelkedett, a repülőtér környékén még a föld is megremegett. És akkor még messze járt a hangsebesség elérésétől. Szuperszonikus utasszállító évek óta nincs, de talán lehet újra. Elképesztően gyors utasszállító repülőgépet tervezett az Airbus két munkatársa.

Bár még csak papíron létezik, de a tervet már beadták a szabadalmi hivatalba, így valószínűleg komolyan gondolják a megvalósítását. Ha a gép elkészül, a világhírű Concorde-nál akár háromszor gyorsabban is repülhetünk. De van-e igény ilyen gépre, miközben a korábbi szuperszonikus utasszállító sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket?

Varga G. Gábor az Egek ura blog szerkesztője a Kossuth Rádió Közelről című műsorában kifejtette, az új gép ötvözi az űrrepülőgép, a helikopter és a repülőgép minden előnyös tulajdonságát. A repülőgépgyártó új, sokkal nagyobb hajtómű-teljesítménnyel és a jelenleg alkalmazottaktól eltérő aerodinamikai jellemzőkkel megáldott repülőgép ötletével álltak elő. Lényege, hogy sokkal nagyobb sebességgel tud repülni a maiaknál.

 



Az utasszállítót háromféle motorral, két sugárhajtóművel, két tolósugár-hajtóművel és egy rakétamotorral szerelnék fel. A szakember kifejtette, a sugárhajtómű a repülőgépeken megszokott hajtóműtípus valamiképpen továbbfejlesztve. A gép gyorsaságához szükséges a minél nagyobb tolóerő, hogy nagyobb magasságban, kisebb légellenállás mellett haladhasson. Erre szolgál a tolóerő megnövelése többféle hajtóművel. A rakétahajtómű ismerősen cseng az űrkutatásból, míg a tolóhajtómű kiegészítő hajtómű, az elmélet szerint ezzel érnék el, hogy a jelenlegi gépek sebességének körülbelül háromszorosára legyen képes.

A tervek szerint a gép alig egy óra alatt tenné meg a London-New York távot. A szakember ezt azzal vetette össze, hogy az átlagos Airbus a két város közötti távot 6-6,5 óra alatt teszi meg manapság.

Ahhoz, hogy a körülbelül 5500 kilométeres távolságot ilyen rövid idő alatt megtegye, a hangsebességnél gyorsabban kell repülnie – fejtette ki Demeter Csaba pilóta. Hangrobbanás felett repüléstechnikailag óriási változás játszódik le, a hangsebesség átlépésénél erős rezonancia lép fel, és a szerkezetnek el kell viselnie a megváltozott fizikai körülményeket. Gyakorlatilag olyan erők hatnak a repülőre, amelyek komoly szerkezeti követelményeket igényelnek. Az utas a hangsebesség feletti repülést nem éli meg külön élményként, nem hat rá extrém terhelésként – magyarázta.

Nem ez lenne az első utasszállító, amely átlépi a hangsebességet. A mérnökök évtizedeken keresztül foglalkoztak a szuperszonikus repülés megvalósításának lehetőségével az utasszállító repülőgépek piacán. Így született meg a Concorde az 1970-es évek elején. A hangsebesség feletti repülésnél olyan hanghullámok keletkeznek, amelyek óriási ellenállást fejtenek ki. Az egész gépet úgy kell kialakítani, hogy ezt el tudja viselni. Törzse nagyon keskeny volt, rakétára emlékeztetett, amelynek szárnya és hajtóműve van. Ennek megfelelően nem volt valami kényelmes – fejtette ki a szakember.

A jellegzetesen keskeny gép több rekordot is felállított. Az egyik legemlékezetesebb 1996-ban volt, amikor kevesebb, mint 3 óra alatt ért Londonból New Yorkba. Gazdaságilag azonban nem volt sikeres. A szakember szerint presztízskísérlet volt. A mostani terv szempontjából is érdekes, hogy a Concorde üzemelése során egyetlen járat sem volt nyereséges.

A Concorde 2003 novemberében szállt fel utoljára, már utasok nélkül. Leállításához a 2000-es években bekövetkezett baleset is hozzájárult – teszi hozzá Varga G. Gábor. A 2000-es évek elején Párizsban egy felszálló Concorde kerekét felsértette egy előzőleg felszálló gépről levált fémdarab, a gumi szétrobbant, megsértette az üzemanyagtartályt, a repülő kigyulladt és lezuhant. A presztízsveszteség miatt elmaradtak a foglalások, a hatóságok pedig úgy vélték, nem biztonságos vele a repülés. Mivel üzemelése eleve veszteséges volt, a baleset jó apropó volt nyugdíjazására, bár ezt máig senki sem ismerte el – magyarázta.

 

Forrás: Kossuth Rádió/Közelről / hirado.hu

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09

Nők az informatikában – Számít a nemek aránya a munkahelyen?

2024. március 12. 20:53

Szemünk előtt zajlik az e-kereskedelem mohácsi csatája

2024. március 6. 13:05