Prim Hírek

Az összesen 22 országra kiterjedő, 3 éves időtartamra tervezett projekt neve EMERGENCE - a betűszó tartalma pedig: Estimation and Mapping of Employment Relocation in a Global Economy in the New Communications Environment. A kutatás azokra a bizonyára sokakat érdeklő kérdésekre keresi a választ, hogy az új kommunikációs környezet által megteremtett globális gazdaságban, amikor a munka egyre inkább helytől függetlenné válik, és a korszerű információtechnológia alkalmazásával könnyedén átvihető akár országokon, sőt földrészeken túlra, honnan hová helyeződnek át nagyobb számban a munkahelyek, mely országok/térségek lesznek az elkövetkező években e folyamat nyertesei, illetve vesztesei.

A nemzetközi távmunka jelensége már ma is tetten érhető jó néhány fejlett és fejlődő országban, hosszasan lehet sorolni a példákat. Amikor az AOL előfizetője Amerikában tárcsázza az ügyfélszolgálat számát, hívása egy Manila külvárosában létesített híváskezelő központba (call center) fut be. Az ott dolgozó 900 filippínó úgy ad technikai tanácsadást, hogy a helyben rendelkezésre álló emberi és technikai erőforrásoknak köszönhetően a telefonáló semmit nem érzékel abból, hogy kérdésére esetleg néhány ezer kilométerrel távolabbról kap választ.

Az Amazon könyváruház ügyfélszolgálatát egy Új-Delhibe kihelyezett ügyfélszolgálat, a Daksh.com 100 indiai dolgozója látja el. Marokkó a francia és spanyol nyelvű országok által favorizált call center célországává vált. A France Telecom, a francia vasúttársaság (SNCF) és az Attento csak három ama nemzetközi nagyvállalatok közül, amelyek Marokkóba helyezték át ügyfélszolgálati funkcióikat, és ezáltal több száz új munkahelyet teremtettek az országban. Az észak-afrikai államot többek között az infrastrukturális szektorok gyors liberalizálása tette vonzóvá az outsourcing-lehetőséget kereső cégek számára. A pénzügyi és szolgáltatóvállalatok call centerekben központosított ügyfélszolgálati funkciói mellett az egyik leggyorsabb ütemben növekvő kihelyezett e-munka tevékenység az orvosi szövegek leírása. A jelenség háttere, hogy az amerikai törvények előírják: az orvos és a páciens közötti kommunikációt írásban kell dokumentálni. A hangszalagra felvett orvosi szövegek leírását korábban a kórházakban vagy otthoni irodáikban dolgozó, viszonylag alacsony szinten fizetett amerikai titkárnők végezték. A "medical transcription iparág" becsült éves értéke eléri a 6-7 milliárd dollárt, amelyből a munka növekvő arányú átvételével egyre nagyobb részt hasít ki magának India. A dél-indiai Bangalore-ban már 7 orvosiszöveg-leírásra szakosodott nagyvállalat működik, ahol az Amerikában alkalmazott, középfokú végzettségű munkaerővel szemben magasan kvalifikált, helyi viszonylatban jól megfizetett, mégis az amerikai bérek nyolcadáért dolgozó munkaerőt foglalkoztatnak erre a célra kialakított irodaházakban. Az időeltolódás csak tovább segíti a munka hatékonyságát: a nappali rendelési időben születő amerikai hanganyagokból az indiai idő szerinti nappali munkaórákban megírt szövegek már a másnap reggeli munkakezdésre visszaérkeznek az amerikai kórházakba. A jellemző példák közül nem maradhat ki a legendás indiai szoftverfejlesztő iparág, amely ma is a sikeres nemzetközi távmunka leggyakrabban idézett és elemzett modellje.

A konferencia során a fenti példákhoz hasonló esettanulmányok sorát ismertették a kutatók Ausztráliától Botswanáig. Ursula Hews, a kutatás irányítója hangsúlyozta, hogy a nemzetközi távmunkamozgások irányairól az anekdoták szintjén túl ez ideig semmilyen hiteles információ nem állt rendelkezésre, holott a folyamatok irányainak és mozgatórugóinak megértése fontos lehet a világ minden országa és régiója számára. Minden térségnek szüksége van arra, hogy időben felismerje a küszöbönálló változásokban rejlő lehetőséget és/vagy fenyegetettséget, hogy arra tudatosan fel tudjon készülni, nehogy néhány év múlva a vesztesek, a kimaradtak, a munkahelyeket elvesztők között találja magát.

A kutatás ennek megfelelően az empirikus adatok összegyűjtésére fókuszál, földrajzilag gyakorlatilag az egész világot lefedi, sőt országokon belüli térségek esélyeit is külön vizsgálja. Programozók, fordítók és adatelemzők népes csoportja 17 nyelven végzi az NOP call centerből az empirikus adatokat gyűjtő telefonos interjúkat. Mostanáig mintegy 7000 interjú készült az Európai Unió országaiban, további 350 Magyarország, Csehország és Lengyelország vállalatait megkérdezve - az Európán kívüli országok meginterjúvolására a kutatás második szakaszában kerül sor.

A rendkívüli méretű kutatóprojekt szponzora az Európai Unió IST (Information Society Technologies) programja, lebonyolítója pedig az Institute for Employment Studies, amely az egyes országokban kiválasztott partnerintézetekkel együttműködve irányítja a helyi szintű kutatásokat. A projekt magyarországi partnere az MTA Szociológiai Intézete, amely egyben az októberi konferencia szervezője is volt.

A magyar olvasót nyilván az a kérdés foglalkoztatja elsősorban, vajon Magyarországra vonatkozóan milyen adatok és megállapítások születnek, hol helyezkedik majd el hazánk a jövő munkaáramlásának világtérképén, számíthatunk-e a digitális korban a munkahelyek számának növekedésére, mennyire lesz vonzó a hazai technikai és humán erőforrás a globális világ munkapiacán. Dr. Makó Csaba, az MTA szociológiai intézetének professzora, a Magyarországon folyó EMERGENCE-kutatás vezetője elmondta, hogy korai volna a kutatás kezdeti szakaszában részletesebb országspecifikus eredményeket várni. A mostani konferencia célja a figyelemfelkeltés mellett a kutatás kezdeti eredményeinek ismertetése, a kutatók közötti személyes találkozás és eszmecsere megteremtése volt. A magyarországi esélyeket felrajzoló első eredmények jövő év elejére várhatók, az elkövetkező két hónapban indul ugyanis be a komolyabb hazai kutatómunka, és ezt követően kerülnek majd az eredmények nemzetközi szinten is összevetésre.

(Cikkünk második részében az EMERGENCE-kutatás első szakaszának a budapesti konferencián közzétett eredményeit ismertetjük.)