Magyarország a sereghajtók között a digitális fejlettséget mérő uniós index szerint
Az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően Magyarország egy helyet előre lépett ugyan az uniós országok digitális teljesítményét mérő DESI Index rangsorában, de a 22. hely továbbra is nagyon súlyos elmaradást jelent az uniós átlagoktól szinte valamennyi dimenzióban. Továbbra is viszonylag jól teljesítünk a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúrában, ugyanakkor mind az állampolgárok digitális készségei, mind a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás.
Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index, rövid nevén DESI friss, 2022-es mutatói alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll digitális fejlettségben, egy helyet előrelépve a ranglistán, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybe vétele terén.
Amiben Magyarország jobban teljesít
Az uniós mutatók alapján Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén (83% az uniós 78%-hoz képest), és jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%). A digitális közszolgáltatások igénybevételében jelentős előrelépés történt a pandémia idején: a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál. Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások kínálati oldalán az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.
Óriási lemaradásban a magyar vállalkozások
Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában: a digitális technológiák integrációja dimenzióban Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: a DESI 2022-es számai szerint csupán 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (tehát az olyan kkv-k, amelyek tevékenységükhöz használnak elektronikus megoldásokat, például számlázást), ami jelentősen elmarad az uniós 55 százaléktól. A digitális évtized végére legalább 90 százalékos arány elérését tűzte ki az unió.
Elmaradnak a DESI-eredmények alapján a hazai vállalkozások az elektronikus információmegosztás (például saját online jelenléttel rendelkeznek) használatában a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel. Egyelőre elég komoly a lemaradás itthon a vállalkozások közösségimédia-használatában (13%, EU 29%), az e-számlázás használatában (13%, EU 32%), illetve az olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7%, EU 14%), vagy a felhőszolgáltatások (21%, EU 34%), vagy a mesterséges intelligencia (3%, EU 8%).
Forrás: DESI
“Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a digitális korban is fent tudjuk tartani, tovább tudjuk növelni, a gazdaság gerincét képező hazai kkv-k technológiai fejlesztésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezt a DESI adatai is visszaigazolják. Az IVSZ >>Összefogás a digitális Magyarországért<< kiáltványában több javaslatot is megfogalmaztunk ennek kapcsán. Véleményünk szerint többek között célzott programokra van szükség, amelyek segítik a digitális felzárkóztatást, ösztönöznünk kell a kis- és középvállalatok e-kereskedelmi tevékenységét, illetve támogatni kell ezeket abban is, hogy munkavállalóikat digitális képzésekben tudják részesíteni” – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
Vannak a vállalati digitalizációnak olyan területei is, amelyen a hazai vállalkozások a DESI eredmények szerint jól teljesítenek: például a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18%) már megegyezik az uniós átlaggal, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban* is csak 1 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-s 12 százaléktól.
Javítani kell a digitális készségeket és növelni az informatikusok számát
A DESI indexnek a lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke dimenziójában Magyarország egy helyet rontva a 23. helyen áll. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság: 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, ahogy az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.
Magyarországon a DESI adatfelvételének évében a diplomások 3,1 százaléka folytatott IKT-vel kapcsolatos tanulmányokat (az uniós átlag 3,9%), és az IKT-szakemberek aránya továbbra is elég alacsony (3,9 százalék, míg az uniós átlag 4,5 százalék), ahogy a női informatikusoké is (14 százalék az arányuk az uniós 19 százalékhoz képest)
Az IVSZ az elmúlt években számos javaslatot tett le a szakpolitikai döntéshozók asztalára a digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alapszintű kompetenciák fejlesztése, illetve a digitális – és különösen az informatikai – munkaerőhiány mérséklése érdekében. A szövetség közreműködésével készült korábbi felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikák, az adózási változások és a legújabb, a digitális nomaditással és távmunkával kapcsolatos attitűdökre vonatkozó – közeljövőben nyilvánosságra kerülő – kutatások ennél is riasztóbb képet festenek.
Az IVSZ a közelmúltban tette közzé az „Összefogás a digitális Magyarországért” című kiáltványt, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére, az ágazati digitalizáció felgyorsítására, a kkv-k, az adatgazdaság, az innováció és a startup ökoszisztéma fejlesztésére is tartalmaz javaslatokat.
_______________
* A hazai kkv-k forgalmának arányában
Kapcsolódó cikkek
- IVSZ: A digitális munkaerő elvándorlását okozza a KATA átalakítása
- A hatás mechanizmusát keresik az IVSZ MENTA 2022 előadói
- Idén is bárki jelölheti az IVSZ díjára az év digitalizációs projektjeit, digitális innovációit és szakembereit
- Tovább nőhet az informatikushiány
- Így gyorsítaná a hazai digitalizációt az IVSZ
- Jövőkeresés egy bizonytalan jelenben
- IT Fitneszteszt – felmérik a V4-országok diákjainak gyakorlati digitális készségeit
- Tovább kell növelni a nők arányát az IKT szektorban
- Gyorsan és jó fizetéssel tudnak elhelyezkedni a bootcamp hallgatók
- Stratégiát készített az ESSA
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Rakuten Viber elnyerte a SOC 2 Type 2 tanúsítványt
A Rakuten Viber, a világ egyik vezető kommunikációs platformja, amely nagy hangsúlyt fektet a biztonságos és privát kommunikációra, sikeresen teljesítette a Service Organization Control (SOC) 2 Type II tanúsítványt. A SOC 2 az American Institute of Certified Public Accounts (AICPA) által kidolgozott ellenőrzési szabvány. Szigorú keretrendszerét úgy alakították ki, hogy biztosítsa az ügyféladatok biztonságát, rendelkezésre állását, bizalmas jellegét és védelmét.
Újabb húszezer laptopot szállít a Delta Systems Kft. az iskoláknak
A tavaly őszi szállítás után idén újabb, csaknem 20 ezer laptopot kapnak Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya és Somogy vármegye diákjai a Delta Systems Kft. közreműködésével mintegy 4 milliárd forint értékben. A Klebelsberg Központ nevében eljáró Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) a csaknem húszezer darab notebook beszerzésével kapcsolatos közbeszerzés nyerteseként nevezte meg a Delta Systems Kft. vezette konzorciumot, mellyel a négy vármegye tanulói számára biztosítják a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeit.
Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Factor 4: a legújabb UltiMaker 3D nyomtató gyártósorok támogatására
Az UltiMaker április 22-én bemutatta az UltiMaker Factor 4 új, ipari 3D nyomtatót, amelyet kifejezetten gyártóüzemi felhasználásra, a gyártósorok működési hatékonyságának és megbízhatóságának növelésére fejlesztettek. Az UltiMaker Factor 4 hazai bemutatójára az Ipar Napjain kerül sor a kizárólagos hazai forgalmazó, a FreeDee Kft. standján (A pavilon, 101F).
Együttműködésre lép a CETIN Hungary és a Pécsi Tudományegyetem
A független, integrált távközlési infrastruktúra-szolgáltató CETIN Hungary Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara a jövőben három kiemelt területen működik együtt: a kiberbiztonsági szolgáltatások fejlesztésében, a kutatás-fejlesztési tevékenység színvonalának további emelésében, illetve az építőiparban egyre elterjedtebb és ismertebb építményinformációs modellezéssel (BIM) kapcsolatos kölcsönös tudástranszferben.