Ingyenes internet - növekedési lehetőségek

MTI Sajtóadatbank, 2001. március 19. 09:58
Magyarországon az ingyenes internet elérés (ISP) iránt a felnőtt városi lakosság több mint 40 százaléka érdeklődik, ám a háztartások alacsony számítógépes ellátottsága miatt ennél jóval kevesebben csatlakozhatnak majd a szolgáltatókhoz - közölte a KÓD Gazdaság és Médiakutató Intézet.
A KÓD elemzése kimutatta, hogy Magyarországon eddig két szolgáltató vezette be az ingyenes internet-hozzáférést. A Kiwwi-nek és Freestart Start Communications Kft-nek az év elején mintegy 70 ezer előfizetője volt, ám a szolgáltatás igénybe vevőinek száma - következtetve az érdeklődők arányából - viszonylag gyorsan nő. A kutatóintézet becslése szerint az ingyenes internetet ennél azonban jóval többen, mintegy 190 ezren használják, mivel egy csatlakozási ponton nem csak egy személy férhet hozzá a szolgáltatáshoz.

A felmérés szerint az ingyenes szolgáltatók megjelenése akárcsak Nyugat-Európában, Magyarországon is megosztotta a szakmai közvéleményt: sokan kételkednek ugyanis abban, hogy életképes-e ez az üzleti modell. Az ingyenes szolgáltatók szempontjából az mindenesetre biztató, hogy 2000-ben a magyar online reklámköltés meghaladta az 1,2 milliárd forintot. Ugyanakkor az ISP cégek számára az elérhető bevételek szempontjából korlátot jelent az, hogy a bevételek többségéhez hozzáférő tartalomszolgáltatók, így például az Origo és az Index százezer főt meghaladó napi látogatószámmal rendelkeznek, amelyet az új szereplőknek is el kell érniük. Éppen ezért az ingyenes internetszolgáltatók csak 2002-től, a kritikus felhasználói szám elérését követően számíthatnak jelentősebb hirdetési bevételekre.

A KÓD kutatásai szerint az internet-hozzáféréssel rendelkezőknek eddig kevesebb mint egytizede vásárolt online módon. Ezen belül különösen erős a bankkártyával történő vásárlással szembeni bizalmatlanság. Mindebből adódóan a kutatóintézet szerint az ISP vállalatok működésének hosszú távú finanszírozását alapvetően nem a reklámbevételek és az online vásárlások teszik lehetővé, hanem a telefonköltségek megosztása.

Az elemzés emlékeztet arra, hogy számos nyugat-európai országban megosztják a telefonszolgáltatók az internethasználathoz kötődő percdíjakból származó árbevételt azért, mert az adott forgalmat az ISP ügyfelei generálják. Ez a megoldás Magyarországon azonban csak 2002-től képzelhető el.

A kutatás kimutatta: a nagy érdeklődés ellenére sincs esély arra, hogy jelentős népesség csatlakozzon az ingyenes szolgáltatókhoz. A kapcsolódás lehetőségét ugyanis több tényező is korlátozza. Így például az, hogy a két szolgáltató ma mindössze 2,2 millió felnőtt lakos számára elérhető. További korlátot jelent az otthoni PC-ellátottság relatíve alacsony szintje, amely a városokban is alig haladja meg a 20 százalékot. A KÓD szerint ráadásul nem feltételezhető, hogy az előfizetési díjak csökkenése az átlagosnál több fogyasztót késztetne számítástechnikai eszközök vásárlására kizárólag azért, hogy hozzáférhessen az internethez. Az elemzés szerint ha az ingyenes szolgáltatások lefedettsége nem változik, az idén megduplázhatja ügyfelei számát az két ISP cég, s ezáltal a hozzáférés lehetősége mintegy 400 ezer főre növekszik. Komoly piaci lehetőséget jelent az ISP cégeknek az is, hogy az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkezők 80 százaléka, míg a PC-tulajdonosok 70 százaléka érdeklődött az ingyenes internet iránt.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Itt a világ első, Swarovski kristályba ágyazott autós kijelzője

2024. április 10. 14:55

A csevegőprogramokat vizsgálta az NMHH

2024. április 2. 13:14

Megvannak az IAB 2023-as Legjobb szakdolgozat pályázatának nyertesei

2024. március 25. 15:50

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

2024. március 20. 10:09