Gyorsan szaporodnak a cybertámadások a kritikus infrastruktúrák ellen
„Megállapítottuk, hogy a fontos civil iparágakban a biztonsági intézkedések alkalmazásának gyakorisága nem követte a veszélyek számának növekedését az elmúlt egy évben” – mondta Stewart Baker, a felmérés vezetője a CSIS részéről. „Az iparági vezetők szerény fejlődésen mentek mutattak át hálózatuk biztonságossá tétele érdekében az elmúlt évhez képest, az energia szektorban csak egy százalékponttal (51 százalékra) nőtt a biztonsági technológiák elfogadása, az olaj és gáz iparágakban pedig csak három százalékponttal (48 százalékra).”
„Az intelligens hálózatokon dolgozó emberek 90-95 százalékát nem aggasztja a biztonság és csak egy utolsó kipipálandó ablakként látják azt” – mondta Jim Woolsey, a Central Intelligence korábbi amerikai igazgatója.
A jelentés a 2010-es „Kereszttűzben: kritikus fontosságú infrastruktúra a cyberháború korában” című tanulmány folytatása, amely kimutatta, hogy a világ kritikus infrastruktúráinak számítógépes hálózata számos esetben védtelen, és feltárta cybertámadások megdöbbentő költségeit és hatásait ezekre a hálózatokra. Az új tanulmány szerint bár a kritikus infrastruktúrák egyre több veszélynek vannak kitéve, továbbra is késik a megfelelő védelem kialakítása, annak ellenére, hogy a válaszadók többsége (kb. 75 százalék) rendszeresen fedez fel a rendszere szabotálására tervezett rosszindulatú programokat, például az áramszolgáltatók majdnem fele felfedezte a Stuxnet vírust a rendszerén. Ezek a veszélyek a kisebb elektromos hálózatokat is fenyegetik, amelyek egyre elterjedtebbek, és amelyek globális költése 2010-ben várhatóan túllépte a negyvenöt milliárd dollárt.
„Azt tapasztaltuk, hogy az „intelligens hálózatok” nem is annyira intelligensek” – mondta Phyllis Schneck, a McAfee fenyegetéskutatásért felelős alelnöke. „Az elmúlt évben valószínűleg a fenyegetések egyik legkifinomultabb formáját láthattuk a Stuxnet-ben, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy kritikus infrastruktúrák IT rendszereit szabotálja. A helyzet az, hogy a legtöbb kritikus infrastruktúra megtervezésekor nem is gondoltak a cyberbiztonságra, és ezért a szervezeteknek most erősebb hálózati kontrollt kell alkalmazniuk, hogy ne legyenek védtelenek a cybertámadásokkal szemben.”
Az idei jelentés további fontosabb eredményei:
· A cybertámadások továbbra is gyakoriak: a válaszadók 80 százalékát érte komoly DDoS támadás, negyedük jelentett napi vagy heti rendszerességű DDoS támadást és/vagy lett zsarolás áldozata hálózati támadások miatt.
· A zsarolási kísérletek gyakoribbak voltak a kritikus infrastruktúrát szolgáltató (CIP) szektorokban: minden negyedik válaszadót próbáltak már cybertámadással megzsarolni, vagy meg is támadták. A megzsarolt cégek száma 25 százalékkal nőtt egy év alatt, és a zsarolási esetek egyenlően oszlanak el az egyes iparágak között. Indiában és Mexikóban a leggyakoribbak a zsarolási kísérletek, a kutatásban résztvevők 60-80 százaléka jelentett ilyen eseteket ezekben az országokból.
· A szervezetek nem alkalmaznak hatásos védelmet: a telephelyen kívül dolgozó felhasználókat védő kifinomult biztonsági megoldások kisebbségben vannak, csupán a válaszadók negyede alkalmaz a hálózati aktivitást megfigyelő eszközöket, és csak 26 százalékuk figyeli a felhasználási anomáliákat.
· Biztonságtudatos országok: Brazília, Franciaország és Mexikó lemaradnak a biztonsági intézkedések terén, feleannyi biztonsági intézkedést alkalmaznak, mint a vezető országok, Kína, Olaszország és Japán. Kínában és Japánban a legelterjedtebb a meggyőződés, hogy a jelenlegi törvények képesek megelőzni vagy eltéríteni a támadásokat.
· Az Egyesült Államok és Európa lemarad Ázsiától a kormányzati közreműködések terén: Kína és Japán magas szintű formális és informális biztonsági együttműködésről számolt be a kormányzattal, míg az Egyesült Államok, Spanyolország és az Egyesült Királyság semmilyen, vagy elenyésző kapcsolatot jelzett.
· A szervezetek félnek a kormányzati támadásoktól: a válaszadók több mint fele azt mondja, hogy volt már erre példa.
A „Bizonytalanság: cybertámadásokkal szembesülő kritikus iparágak” című jelentés letöltéséhez látogasson el a http://www.mcafee.com/cip_report oldalra.
Kapcsolódó cikkek
- McAfee Mobile Security 2.0: erős biztonság az okos-telefonok és táblagépek számára
- A Stratfor az adatvédelem megsértésének minősítette a WikiLeaks-kiszivárogtatást
- Új mobilbiztonsági megoldásokkal jelentkezett a McAfee
- Videokonferenciák: páholyból figyelnek a hackerek - Könnyedén felnyithatóak a zárt rendszerek (2. rész)
- Videokonferenciák: páholyból figyelnek a hackerek - Könnyedén felnyithatóak a zárt rendszerek (1. rész)
- Két és fél év szabadságvesztést kapott a Marriottot zsaroló magyar hacker
- Az Anonymus csoport megtámadta a szlovák kormány weboldalait is
- Izraeli hackerek áldozata lett egy iráni médium és egy minisztérium honlapja
- Több órára leálltak a lengyel közigazgatási szervek honlapjai
- Az Európai Bizottság helyteleníti a fájlcserélők elleni kemény amerikai fellépést
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.
Energiatakarékosság az ASUSTOR-ral!
Az áramszámlák világszerte meredeken nőnek, ASUSTOR NAS viszont segít abban, hogy adataid elérhetők legyenek és pénzt takaríts meg.
Elégedetlenek a magyarok az elektronikus ügyfélkiszolgálással
A tavalyi évben is megmérettettek ügyfélkiszolgálás terén a hazai vállalkozások, akik már 15. alkalommal vehettek részt a „Kiváló Kiszolgálás” programban. A 2023-ban legjobban teljesítő vállalatok négy kategóriában részesültek elismerésben. A felmérésen idén másodszor az újgenerációs digitális csatornákon való ügyfélkommunikációt is mérték a vállalatok közösségi média oldalakon folytatott interakciói alapján. Azok a felmérések során értékelt dolgozók pedig, akik 100%-os eredményt értek el a próbavásárlás során, megkapták „Az Ügyfélélmény Sztárja” címet, amit 1 évig használhatnak.