Lexmark: a magyar alkalmazottak is szorgalmaznák az újrahasznosítást
A Lexmark a Föld napja alkalmából mérte fel az európai vállalatok környezettudatosságát. A tanulmányból kiderül, hogy az újrahasznosítás elterjedt jelenségnek számít, mégis a megkérdezett alkalmazottak jelentős többsége állította, hogy még van mit fejlődniük vállalati szinten. Bár a magyar alkalmazottak az európai átlagnál kisebb mértékben szorgalmazták a vállalatok újrahasznosítási aktivitását (78,5 százalék), nem sokkal maradtuk le az európai átlagnál (86 százalék).
A Lexmark kutatásában 619 irodai alkalmazottat kérdezett meg Európában az újrahasznosításról. A megkérdezettek közel 70 százaléka állította, hogy újrahasználják a papírt nyomtatáskor. Több mint 57 százalékuk felhasználja az elhasznált tintapatronokat, továbbá minden harmadik alkalmazott még a műanyagot, üveget és elektronikus készülékeket is. Bár Magyarországon a megkérdezettek csupán 47 százaléka hasznosítja újra a papírt, a megkérdezettek jelentős része ezzel párhuzamosan a műanyagot, (40 százalék) az üveget (25 százalék) és a tintapatronokat (34 százalék) is felhasználja.
A megnyerő számok ellenére az európai alkalmazottak 86 százaléka szorgalmazná, hogy a szervezetek több energiát fektessenek az újrahasznosításba.
Bár annak ellenére, hogy az újrahasznosítás bevett gyakorlat a vállalatok többségénél, az európai megkérdezettek több mint 10 százaléka állította, hogy nem történik újrahasznosítás. A szervezeteknél a legnagyobb kihívást a környezetvédelmi előírások hiánya jelenti, (34 százalék), továbbá 21 százalék állította, hogy túl sok időt és energiát jelent az újrahasznosítás szabályok betartása.
A nehézségek ellenére az újrahasznosításnak meg vannak az előnyei: a megkérdezettek több, mint 68 százaléka igazolta, hogy ezzel segítenek környezetük jobbá tételében, továbbá sokan üzleti megtérülést is látnak az újrahasznosításban. A legtöbb vállalat célja a költségek lefaragása (27 százalék), a vállalati károsanyagok kibocsátásának csökkentése (25 százalék), továbbá az alkalmazottak motiválása (21 százalék) és a pozitív vállalati arculat kialakítása (21 százalék).
A Lexmark 619 irodai dolgozót kérdezett meg Európa 11 országában az irodai újrahasznosításról 2011 márciusában. A megkérdezettek országok között szerepelt Magyarország, Németország, Franciaország, Belgium, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, továbbá az Egyesült Királyság.
Kapcsolódó cikkek
- A Google a napelem-park után szélerőműbe fektet
- Samsung Restore: Okos és környezetbarát
- Nyomtatók bioműanyagból
- 20 éves a Lexmark
- Nagy siker az elektronikai hulladékokról szóló megállapodás
- A Föld Órája a Magyar Telekommal
- A logisztikában dolgozók a legpazarlóbbak
- A környezetvédelmi szabályok betartását segíti egy magyar szoftver
- Pontot tennének az emailbotrány végére a brit honatyák
- Okos mérőeszközökkel a tudatos fogyasztásért
Infogazdaság ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Fényes jövő vár idén az adatközponti szektorra
Saját átalakulási folyamaton megy keresztül az adatközpontok piaca, amely magába foglalja a legmodernebb technológiák használatát a műveletek és az erőforrások elosztásának optimalizálása, valamint a biztonsági protokollok javítása érdekében.
Országszerte elérhetővé válik a Netrevalók program
A Netrevalók program sikeres tavalyi indulása után idén az Informatikai és Könyvtári Szövetséggel kötött megállapodással országos szintűvé válik a kezdeményezés, és 27 fővárosi könyvtár mellett 48 vidéki intézmény is csatlakozik a programhoz. Így összesen már 45 településen lesz elérhető a generációk digitális edukálását célzó program. A digitális infrastruktúra fejlesztése érdekében a Magyar Telekom a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Informatikai és Könyvtári Szövetség részére 100- 100 darab monitort adományoz a programban résztvevő könyvtárak számára.
Tabudöntögető témákat feszegetnek a diákok a Megoldások a holnapért programban
Kiválasztották a Samsung és az EdisonKids által meghirdetett Megoldások a holnapért kihívás legjobb 50 diákcsapatát. A fenntarthatóság, a jövő oktatása és a közösség hívószavára összesen 120 jövőformáló és kreatív pályázat érkezett az ország számos pontjáról. A továbbjutók új készségekkel és ismeretekkel gazdagodhatnak a Megoldások a holnapért speciális tanulási platformján, hogy újszerű megoldást dolgozhassanak ki az általuk felvetett problémára. Az oktatási anyagok összeállításában, a diákok tervezői gondolkodásának elmélyítésében idén ismét kulcspartner a Cellux Csoport. A csapatokat támogató tanárok mentorálásában a Hősök Tere Alapítvány ad szakmai segítséget.
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
Kreatív megoldásokkal építenének fenntartható jövőt a Zöld kód pályázat döntősei
Március 23-án rendezte meg a Vodafone Magyarország Alapítvány a Zöld Kód – Kódolj a holnapért! pályázat döntőjét. A legjobb ötletekkel érkezett csapatok közül a fiatalabb korosztályt egy Scratch-meccs várta, míg a nagyobbak szakmai mentorok segítségével valósíthatták meg a fenntarthatósági problémákra reflektáló robotötleteiket. A 6 millió forint összdíjazású pályázattal a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy a fiatalokat arra buzdítsa, gondolkodjanak és tegyenek azért, hogy a digitalizációt a fenntartható jövő szolgálatába állítsák.