A magyarok félnek, hogy megfigyelik őket
A G Data felmérése során beigazolódott, hogy a magyar lakosság jelentős része tart attól, hogy bárki megfigyeli. Az érdekes vizsgálat eredményeit az Informatikai Biztonság Napján ismertették.
A nyár közepén (július 23-31) zajló felmérés beigazolta, hogy kis hazákban is alapvetően félnek attól, hogy megfigyelik őket, és visszaélnek adataikkal. Bár a médiában is nagy visszhangot kapó Snowden-ügy bizonyára hatással lehetett az eredményekre, ám a százalékok így is magukért beszélnek. Nagy általánosságban elmondható, hogy magyar lakosság fél ettől.
Melyik a rosszabb? Facebook vs. Google
Az online kérdőíves vizsgálat során többek között az is kiderült, hogy az amberek mennyire tartanak a reklámcélú visszaélésektől. Mindezt pedig a Facebook és a Google esetében kellett megválaszolniuk. Az eredmények szerint az emberek a Facebookban kevésbé bíznak meg, bár a számok nagyjából hasonló képet mutatnak: az válaszadók közel fele tart az ilyen jellegű visszaéléstől.
A Facebook esetében azért lehet magasabb ez az arány, mert arra a kérdésre, hogy „volt-e már rossz tapasztalata a személyes adatokkal való visszaélés terén?”, többeknek a közösségi site kapcsán volt már hasonló tapasztalata, ám még többen voltak azok, akiknek egyéb oldalakkal gyűlt meg a bajuk.
Van, aki egyáltalán nem fél
Ezen a téren sokat nem tudtunk meg, a legtöbben mindkét oldal esetében az „egyéb okot” jelölték meg, ám második legmagasabb volt az arány azon a téren, hogy jó reklámokat kapnak tőlük. Vagyis sarkítva, amint úgy csinálnak mindent, ahogy a felhasználónak jó, máris minden el van nézve. Érdekes módon nem tartják megbízhatónak a fentebb említett cégeket azok az emberek, akik nem tartanak ettől.
A netes bűnözők köztünk járnak
Ez is lehet az oka annak, hogy valamivel jobban félnek az emberek attól, hogy egy internetes bűnözői csoport visszaél személyes adataikkal, mint attól, hogy valamilyen kormányszervezet teszi mindezt.
Sokakban a kérdés kapcsán felmerülhet: mit akarnak az egyszerű emberektől a kormányszervek, szemben a bűnözői csoportokkal, akik bárkire veszélyesek lehetnek (lásd banki adatokkal való visszaélés).
Szigorítani kell!
Arra a kérdésre, hogy szükség van-e szigorú büntetésre ilyen esetekben, a megkérdezettek egyöntetűen úgy reagáltak, hogy ezt fontosnak tartják, ám a megfigyelésre vonatkozó szabályok szigorítását csak a válaszadók kicsivel több, mint fele tartotta fontosnak.
Ez utóbbi azt is mutathatja, hogy az emberek számára a megfigyelés egyfajta védőhálóként is funkcionál, hiszen a csalókat, bűnözőket sokkal könnyebben le lehet buktatni ilyen jellegű módszerekkel, ám, ha mindez már ránk irányul, vagy a nagy testvér netalántán arcot kap, akkor már nem annyira szimpatikus a megoldás.
Kapcsolódó cikkek
- Kik használnak mobilinternetet hazánkban?
- A közösségi média hálójában
- A netezők szeretnek nyerni
- A Facebook hatása a nyaralásra
- A neten tájékozódunk
- A Google nagyobb az USA-ban, mint a Facebook, Twitter és a Netflix együttvéve
- A kicsik is a Facebookon lógnak
- Fogyasztói hűség az okostelefonok világában – a hang- és adatminőség számít
- Az egészségügyi problémáknak is a neten nézünk utána
- A Google többet tud rólad, mint az állam
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.