Prim Hírek

Ahogy a stadion felé haladunk, már az égen is feliratok jelennek meg.

 

 

Ez ugyan nem az a cloud-technologia, amire informatikus fejjel gondolunk, de ha már így nézzük a reklámokat, hát bizony meg kell állapítani, hogy nyugodtan nézhetjük informatikus fejjel is ezt a világot, hiszen jelen van a Google, a Facebook, az Apple, az Intel, a HP, a Twitter, és mások, mert mindenki itt van, aki számít, és most ők számítanak...

 

Igy indul az amerikai kultúra egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - eseménye. Sokat változott az amerikai foci sport és a bajnokság: mára az amerikai identitás egyik alapköve lett, a popzene, a Coca Cola, a Budweiser, a baseball, a szabad fegyverviselési jogok - és határokat nem ismerő innováció mellett.

 

Akit érdekel: nézze meg a meccset is. Akit nem, nos az égen-földön-neten áradó reklámokat ők sem tudják elkerülni...

 

 

Én egyébként megnéztem :),  ez volt az első személyes élményem a Super Bowl 50 éves történetében, de be kell vallanom, hogy meghódított, s már az is fantasztikus volt, ahogy kilenc napon keresztül San Franciscóban, ma este pedig Szilicium völgyben a Denver Broncos és a California Panthers szurkolói vették át a várost – egymilliónyian.

 

Mitől más ez itt  a San Franciscó-ban és az  öböl környékén, Santa Clara – ban, a Diablo hegyvonulat lábánál, nagyra nőtt pálmák között

 

Kilenc napon keresztül zajlott az ünneplés - a nagyvárosban több negyedet is ennek szenteltek Football City és NFL Experience néven - ingyen koncertekkel, kajával, elektronikus játékokkal (az Intel csarnoka mindig népszerű volt), és sztárok látogatásával.

 

Az amerikai foci a legegyszerűbb csapatjáték amit el lehet képzelni: vigyed at egy vonalon a labdat.  Ennyi a történet.  Na persze ehhez képzeljük hozzá a húsz mérföldes sebességgel feléd száguldó, 240 fontos izomkolosszusokat, akik éppen a földbe akarnak dorongolni másodpercek alatt – és máris okosnak és taktikusnak kell lenni, pusztán a túlélés érdekében is. 

 

Hogy mi köze ennek egy informatikai hírmagazínhoz? Egyrész maga a túlélés, másrészt a rendezvés precizitása, harmadrészt a tömegmozgatás (Pl. Uber), negyedrészt (de talán elsősorban) a hatalmas reklámköltés... 

 

... a Snickers reklámosai pl. annyi csokit osztogattak amennyit csak a táskába – zsebekbe tudtak tömni a rágcsálni óhajtó szurkolók. 

 

A többi márka közül a Levi's, mint a stadion névadója, az örökzöld (és nanotechnológiát a farmeranyagokba beleszövő) divatcég, az SAP, mint a technológiai cégek képviselője, a felhőket is megmozgató Dorito, és a mindenütt feltünő Budweiser látszott a legjobban – na persze a Snickers után, amit két kézzel osztogattak.

 

Féltem attól, hogy a meccs túlságosan elvonja majd a figyelmet a reklámoktól – hálistennek ettől nem kellett tartani, mert a nyolc (!) superbowl app közül a CBS előben közvetítette a reklámokat.  Ha valaki a nagyképernyőt szereti, nekik a gigantikus stadion képernyő állt a rendelkezésre.  Végre a crowdsource-olt reklám is megkapta az őt megillető helyet: a győztes 1,000 dollárt költött kutyás reklámjára – és menyerte a millió dollárt.

A helyszínnek nem csupán az informatikai cégek adnak karaktert, hanem az Öböl környékének hihetetlen nemzetközisége is. Tőlem jobbra Panjabi programozó számolta, hogy hányszor csaptak le a Panthers Cam Newton quarterback-jére a Denver Broncos védői, és ezt a nicaraguai software mérnök haverjával vitatták meg. Balra tőlem egy kanadai csaáad táborozott, akik minden super bowl-t vallásosan meglátogatnak.  Erős ennek az ünneplésnek a vonzása, mert a törzsi hovatartozás megfelelője most már az amerikai foci, sokkal inkább, mint a baseball.

 

Az ötórás műsor és a nagyon kemény játék (mert azt nem lehet sérülés nélkül megúszni) összegzése az lehetne, hogy mennyire kellemes is tud lenni az, hogy a jó sör és a Napa völgyi bor, a hot dog-ok meg a sültkrumpli mellett megnéztük a szupersztárokat, sőt még játszottunk is, mint közönség, különböző színű papírlapokat felemelve megadott jelre. A résztvevők büszkén mondhatják el, hogy valami olyasminek voltak részesei, ami valóban egyedülálló, valóban amerikai, s amit a tévé mellett, vagy akár ezt a tudósítást olvasva is nehéz átérezni. Lehet, hogy találkozunk jövőre az 51-ediken? Talán akkor esetleg az én csapatom is a csúcs közelébe jut :)